Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)
Dokumentumok (Forrásközlés)
személyek képviselik. A teljes igazsághoz hozzátartozik az itt 3 példányban lévő jelentésnek az elkészülési módja. Három variáció volt; az első, amit a bizottság elkészített munkájából, az ő fogalmazványa alapján csinálták, a második amit később átdolgoztak, a harmadik pedig amit lesokszorositottak. Az első bizottság Káplár elvtársnak egy feljegyzést adott át, utána alakult egy újabb bizottság a három alapszervezeti párttitkár bevonásával. 29 személyt kérdeztek meg. Miután nem voltak sem fegyelmi bizottság, sem vizsgáló bizottság, nem tehettek egyebet, mint a megadott szempontok szerint beszéltek az emberekkel. Egyesek elvtársak mást mondtak az első és mást a második megkérdezés idején. [...] Szerinte Fogarasi rektor elvtársnak többet kellene törődni az egyetem eszmei vezetésével. Mikor az egyetemre uj vezetőség jött, nagy várakozással tekintettek eléje, Fogarasi elvtársat már ismerték, László elvtársat még nem. Azt remélték, hogy az uj vezetés Fogarasi elvtárs személyéhez fog kapcsolódni, hogy közvetlen vezetést kapnak majd tőle. Ez érzése szerint nem következett be. [...] Reméli, hogy az itt elhangzott bírálatok hasznosak lesznek, és kialakul egy vezető kollektíva. A vezetés mindenképen a szakmai tudáson és politikai eszmei vonalon kell hogy alapuljon. [...] Lehetőséget kell találni arra, hogy Fogarasi elvtárs körül egy megfelelő kollektíva alakuljon ki, amely a XX. kongresszus szellemében tovább tudja vezetni megfelelő módon egyetemünket. Mindenkit a maga helyére. Forgács Tibor: Az az érzése, hogy a jelentés egy kicsit egyoldalú. Észrevette, hogy a jelentésbe az került be csak, amit ő mondott. Pl. felvetette, hogy a tudomány területén nincsen megelégedve előrehaladásával, munkájával, - ez bekerült. A másik két dékán elvtárs erről nem beszélt, - tehát nem került bele. Ezek szerint úgy néz ki, mintha óriási különbség lenne a három dékán között ezen a téren. Rossz fogalmazás a jelentésben, hogy formálisan kezeli a pártmunkát, ez nem is igy vetődött fel. Bikics elvtárs törekedett arra, hogy felszólalásával az értekezletet segítse őszinteségében. Felvetett néhány kérdést, amivel azonban nem ért egyet, minden általánosítás rossz és hibás. Bikics elvtárs általánosításait saját tapasztalataira alapozta, ebből általános véleményt alakított ki. Miért lényeges ez, - azért, mert ha egy birálat elhangzik, akkor mindenki azon gondolkodik, hogy vájjon rá vonatkozik-e és ha igen, akkor hogyan tudna rajta változtatni. Két megállapítást emel ki, egyik, a karokon a dékánok felé elhangzottak bírálatok, de azt igyekeztek elnyomni. A saját munkájában ezt nem találja meg. A másik dolog, - egyesek többet tettek saját helyzetük megjavításáért, mint az ügyért. Itt miről van szó? Ez általános fogalmazás. Ezenkívül még 6 megállapítást kiirt magának Bikics elvtárs hozzászólásából, amikkel semmit sem lehet kezdeni. A kritika tudvalevőleg csak akkor segít ha konkrét, 189
