Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)
Bevezetés
Bevezetés Történeti áttekintés A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán a képzés reformjának szükségessége erőteljesebben az 1940-es évek elejétől fogalmazódott meg. A háború után - a bekövetkezett politikai átalakulástól is kényszerítve érezhetően felerősödött változtatások igénye. 1945-1948 között felcsillant a szerves fejlődés lehetősége, amit a kiépülő diktatúra végül megakadályozott. Ebben a politikai környezetben 1948/49-ben hajtották végre a felsőoktatás gyökeres átalakítását. A folyamat nyitánya volt a minisztertanácsi határozattal, majd az 1948. évi LVII. törvénnyel a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem felállítása [4]. Az első marxista szellemű felsőoktatási intézmény terve már 1947 nyarán készen állt [ 1 /a]. A koncepció kidolgozásában Béréi Andor, Andics Erzsébet és Nagy Tamás játszott vezető szerepet. A várható változásokról a „Szabad Nép” 1948. július 21-i száma tájékoztatta a közvéleményt. A következőket írva a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karáról: „A közgazdasági egyetemnek a mai formájában el kell tűnnie, át kell adni a helyét egy olyan főiskolának, amely képes népi demokráciánkat demokratikus és jól képzett gazdasági szakemberekkel ellátni!” Az új egyetem ünnepélyes megnyitóját 1948 október 15-én tartották a Zeneakadémia épületében. Az ünnepségen beszédet mondott Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter és Ortutay Gyula közoktatási miniszter, jelen voltak még Vajda Imre, Bóka László és Szávai Nándor államtitkárok. Bár az önálló egyetem fennállásának első két évtizedében tagadtak minden jogfolytonosságot a korábbi Közgazdaságtudományi Karral a kontinuitás több -ponton nyilvánvaló. Előszöris maga intézményi koncepció adott formája a századfordulón kidolgozott elképzelést váltotta valóra, persze eltérő körülmények között. Változatlan maradt továbbá az elméleti és gyakorlati képzést egy intézményen belül egyesítő alapelv. A tanári kar és a hallgatóság alig képviselte a folytonosságot. A korábbi oktatók közül csak néhányan maradtak hosszabb-rövidebb ideig. így Kuntner Róbert, Nyárády József és Huszár Géza. A II-IV. évfolyamos hallgatóknak több mint a felét kb. 1000 diákot 9
