Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Gábor Eszter: Miként fogyott el a villanegyedből a zöld?
közeli nyaralóövezet nyújtotta előnyökre.4 1838-1870 között 62 építési engedélyt adtak ki erre a területre, közülük 17 villa vagy villaszerű épület volt, a többi a hátsó utcafronton épült egyszerű lakó-, gazdasági, vagy melléképület.5 Halácsy Sándor 187l-es felmérési térképein 23 villaszerű épületjelet tudunk összeszámolni.6 Ekkor mindössze két telek volt megosztva, volt azonban 15 telek, amelyet a szomszéddal összevonva használtak, így korrigálva a parcellázáskor kialakított telkek kedvezőtlen alakját, a mindössze 12 ölnyi szélességet. Volt ekkor a fasorban 12 darab 24 öl szélességű kettős és 3 darab 36 öl szélességű hármas telek 7 A Városligeti fasortól északra fekvő terület egy 1870-ben kezdődött nagyobb szabású városrendezési akciónak köszönhette létrejöttét. Az akkor alakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Belvárost a rendezetlen Terézvárost átvágó új széles út révén kívánta a Városligettel összekötni. Az új út rendeltetése a kényelmes közlekedés biztosítása mellett új városépítési minta felmutatása volt. Gyors, de gondos előkészítő munka után indult meg a nyugat-európai példákat is felhasználó tervezés. A 2200 méter hosszú Sugárutat - később Andrássy út - két térrel három szakaszra bontották, a liget felé a beépítettség szakaszonként egyre lazult, a házsorok távolabb kerültek egymástól, az épületmagasságok is mérséklődtek, míg a harmadik útszakasz végső, kétszer három telektömbjében csak egy-, kivételes esetben kétemeletes szabadon álló házakat volt szabad építeni.8 így jött létre az Andrássy úti villasor. A területrendezés természetesen nem csak magára az útvonalra, hanem a mögöttes területekre is kiterjedt, kétoldalt egy-egy párhuzamos mellékutca mélységben. A fennálló épületeket kevés kivétellel lebontották, a rendezendő területet újra parcellázták. A parcellázási munkát az első szakaszban a Sugárút építése céljára nemzetközi tőkével alakult Sugárúti Építő Vállalat végezte. Az Aréna (ma Dózsa György) út, Délibáb 4 Budapest Főváros Levéltárában a Szépítési Bizottmány mutatókönyveiben 1838-tól találunk a Városligeti fasori építkezésekre vonatkozó adatokat; mindez nem bizonyítja, hogy korábbi építkezések nem voltak. Lehetséges, hogy korábban külterületi kertben álló, tehát az utcáról közvetlenül nem látható, ideiglenes tartózkodásra szánt épületek terveit nem kellett a Bizottmánynak bemutatni, és ezért nem találhatók 1838 előtti Városligeti fasori tervek. 5 BFL IV. 1207.b. (Pest város Szépítési Bizottmányának iratai); BFL XV. 17.311. (Tervtár. Budapesti tervek gyűjteménye. Pest sz. kir. város tervei. Szépítő Bizottmány); BFL IV. 1305. (Pest város Építő Bizottmányának iratai); BFL XV. 17. 312. (Tervtár. Budapesti tervek gyűjteménye. Pest sz. kir. város tervei. Építő Bizottmány) 6 BFL XV.221/18. Sz. kir. Pest városának térképe. (Halácsy Sándor, 1871) Beltelkek 22., 23., 24.,25., 26., 36. sz. szelvények. 7 Mint az 6. jegyzet; BFL IV. 1324.a. Pesti telekkönyvek 64. kötet, 82-129. lapon. s Az új útvonalat 1885-ig Sugárútnak nevezték, 1885-1949 között Andrássy útnak, 1949-1956 között Sztálin útnak, 1956-1957-ben Magyar Ifjúság útjának, 1957-1990-ig>Népköztársaság útjának, azóta ismét Andrássy útnak hívják.
