Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten

Vadas Ferenc Duna-szabályozás és rakpartok Budapesten Budapest fejlődésének egyik fő tényezője mindig a Duna volt, mely egyúttal a várost fenyegető veszélyek egyik legsúlyosabbikát is jelentette: az árvizet. A 19. század folyamán (s különösen az 1838-as nagy árvizet követően) a feladatok sorában az első helyek egyikére került az árvízvédelem. A folyamszabályozás és a hozzá kapcsolódó feltöltési-rendezési munkálatok alkalmat kínáltak arra, hogy egyúttal létfontosságú infrastruktúrát is teremtsenek a gazdaság számára: kereskedelmi kikötőt, közraktárakat és a végül papíron maradt hajózható csatornát. E beruházás-csomag egyik legfontosabb elemeként valósultak meg - több ütemben, részben csak a 20. században - a kikötésre is alkalmas partvédő müvek, a rakpartok. Kereskedelmi, majd közlekedési funkciójuk és városképet meghatározó megjelenésük miatt a magyar főváros egyik legfontosabb méreteinél fogva is imponáló - mérnöki alkotásai. A Duna Buda-Pesten A Duna a mai Budapest területén a szabályozás ellenére is sokat megőrzött eredeti, a 19. századig érintetlen szabálytalanságából. Az eredetétől a Kárpát-medence közepéig nagyjából nyugat-keleti irányú folyam Budapesttől északra, a Duna-kanyarban kb. derékszögben délre fordul és ezt az irányát Magyarország déli határáig megtartja. Folyása az Alföldön lelassul, a folyó szétterül és több helyen is ágakra bomlik, melyek szigeteket vesznek körül. Budapest fekvésének sajátossága, hogy a Dunának azon a szakaszán jött létre, mely a két leghosszabb, keskeny sziget, a Szentendrei- és a Csepel-sziget közé esik. Az előbbi a város mai közigazgatási határán van északon, a utóbbi felső csücske 1950 óta Budapesthez tartozik. A folyó e két sziget között is nagyon változatos. A Szentendrei-szigettől délre a római maradványokat őrző és a 19. században az első magyarországi hajógyárnak helyet adó Óbudai-sziget található a budai part mellett. Ettől délre - eredetileg a pesti oldalhoz valamivel közelebb, a szabályozás óta a folyó közepén - a Margit-sziget helyezkedik el, alsó csücskét a város jelenlegi központját határoló Nagykorúiig töltötték fel.