Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Fabó Beáta: A főváros katonai létesítményei a 19. században

A nagy laktanya-komplexumok mellett a belterületen is települtek kisebb laktanyák, valamint egyéb katonai intézmények létesültek kiszolgáló, igazgatási, oktatási, szociális céllal. A katonaság ellátását (élelmiszer, ruha, ágy, fegyver, lőpor, salétrom) biztosító nagyobb központi raktárakat általában a nagy laktanyák, katonai központok közelében helyezték el. A katonai igazgatás továbbra is a budai Várban, a palota közelében működött. A királyi palota bővítése céljából lebontották a volt fegyvertárat ( 1897-1901 ), felállították a Honvédelmi Minisztérium ( 1879-1881, Kallina Mór) és a Honvéd Főparancsnokság épületét (1896, Kallina Mór, Árkay Aladár). A tiszti Kaszinó a századforduló táján új épületet kapott a belváros közepén, itt került elhelyezésre a kaszinó, a katonai városparancsnokság és a térparancsnokság is. A budapesti helyőrség összességében négy fővárosi és 14 kincstári tulajdonú laktanyát használt." [ i A kincstári laktanyák: Hadik laktanya (I. Fehérvári út), Kelenföldi (később IV. Károly király) laktanya (I. Budaörsi út), Nádor laktanya (I. Vár), Radetzky laktanya (III. Pálffy tér), Tengerészeti különítmény (később Horthy Miklós folyamőr) laktanya, Károly főherceg laktanya (V. Falk Miksa utca), Vilmos főrerceg laktanya (VI. Hungária körút), Albrecht főherceg laktanya (VI. Lehel utca 35.), Szekerész laktanya (VI. Aréna út 45.), Vonat laktanya (VI. Lehel utca 18.), Nádasdy laktanya (IX. gróf Haller utca), József főherceg honvédlovassági laktanya (IX. Üllői út), gróf Pálffy laktnya (X. Hungária körút), Ferenc József honvédgyalogsági laktanya (IX. Üllői út). CZEBE JENŐ: A székesfőváros katonai laktanyái. In: Városi Szemle XIX. (1933)4. 624-627.