Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Városrendezés Budapesten a 19. században

1897-ig. Erre a területre készült a századvég legtöbb szabályozási terve. Legtöbbjük közös eleme, hogy az ide tervezett tér középpontját vizuálisan egybekapcsolják az innen északnyugatra ekkor már javában épülő Parlament kupolájával. A sugárirányú utcákkal tagolt félköríves lezáráséi térformát Palóczi Antal, a korszak legjelentősebb magyar városépítészeti teoretikusa és kritikusa, a Közmunkatanács tevékenységének évtizedeken át ostorozója javasolta, a körülményeket jellemző módon anonim beadványban, csak terve elfogadása után fedve fel kilétét. A tér beépítése már nem egységesen történt: két fő épülete, a Tőzsde és az Osztrák-Magyar (ma Magyar Nemzeti) Bank palotájának tömege egymásra aszimmetrikus, a térfalat alkotó többi ház részben historizáló, részben szecessziós stílusú. Mindenesetre a pénzügyi élet súlypontja került a térre (a közelben több nagy bankpalota is épült a századfordulón), míg a Parlament köré az államigazgatás, a Lipótváros északi részére pedig az igazságszolgáltatás több épülete csoportosult. Ekkor alakult ki a városrész máig meglévő összetett funkciója, az a sajátossága, hogy egyszerre hivatali és kereskedelmi negyed, ahol az eltérő rendeltetésű épületek csak részlegesen különülnek el egymástól, és a lakó funkció is megmaradt (44. kép). A korszak mérlege A dualizmus időszaka Budapest városépítészetének legproduktívabb időszaka. Ekkor alakul ki a máig meglévő városszerkezet és létesül a város karakterét megszabó épületállomány jó része. A tartományi székhely világvárossá fejlődik, mely rendelkezik a főváros-funkció minden szükséges kellékével. A városrendezés helyenként irányítója, helyenként tétlen szemlélője a folyamatoknak. Erre a Duna-partok mutatják a legjobb példát. Egyes szakaszai jól tagolt, egyenletes beépítéssel bírnak, míg mások kusza, esetleges hatást keltenek. Több nagy középületet emeltek ekkor, mint azelőtt és később összesen, de méltó városképi elhelyezést csak ritkán sikerült teremteni nekik. Nagyobb városépítészeti együtteseket a világháború után is terveztek, de azok nem valósultak meg. A háború előttiek legalább jó része igen, így ezek jelképeivé váltak a város története más szempontokból is legsikeresebb korszakának.