Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Városrendezés Budapesten a 19. században

jezödött be. Épületállománya ennek megfelelően stilárisan sokkal vegyesebb képet mutat, mint a Sugárúté, és zömmel kevésbé igényes is. Házainak száma 253, tehát majdnem a kétszerese a sugárútiaknak, mégis kevesebb közülük a figyelemre méltó. A 4141 méter hosszú, félkör alakú út sokkal kevésbé változatos: a beépítés jellege végig azonos, nem tagolja elegendő számú és méretű tér sem, kevesebb középület épült ide, habár van néhány kiemelkedő, egyedi alkotása (Vígszínház, Nyugati pályaudvar, New-York palota). Abban is különbözött a Sugarúitól, hogy sokkal nagyobb volt a kereskedelmi jelentősége. Nem a bécsi Ringstraße, hanem inkább a párizsi boulevard-ok megfelelője. Éttermek, kávéházak, színházak (később mozik) sora nyílt meg és működött a Nagykörúton, középső szakaszának közelében csoportosultak a szerkesztőségek, újságpaloták. Ha a Sugárút volt az előkelőség főútvonala, akkor a Nagykörút a modern nagyváros mindennapos nyüzsgéséé. A pestivel egyidejűleg a Budai körút is napirendre került. Kiépítése még vontatottabb volt, holott felső szakasza nagyrészt már meglévő nyomvonalat követett, a városrésznek nevet adó Országútét. Alsó szakasza, a Krisztina körút valójában inkább sugárút, mely átlósan köti össze a városközépnek tekinthető Erzsébet-hidat a Nagykörút budai folytatásával. Körútnak azért tekinthető, mert a Margit körúttal együtt a Dunától a Dunáig veszi körbe Buda történelmi városrészeit. A pesti Belváros átépítése A korszak városépítészete - ódzkodva a magas kisajátítási költségektől -kezdetben az egykori külvárosok kevéssé beépített részeit preferálta, és csak a századfordulón kezdett a Belvárosra koncentrálni. Erre a dualista éra utolsó befejezett hídépítése, az Erzsébet-hídé nyújtott alkalmat, amikor a városrendezés kiterjedt erre az addig alig érintett városrészre is. A budapesti hidak a két part legfontosabb útvonalait kapcsolják össze egymással; az Erzsébet-híd Pest kelet-nyugati tengelyét a budai belső körúttal. Ez a tengely, a mai Rákóczi út a Keleti pályaudvar megépültével kapta meg külső lezárását. Belső vége azonban kiépítetlen volt: az egykori városkapu helyétől elkeskenyedve és megtörve folytatódott a Dunáig. Az Erzsébet-hidat és a Rákóczi utat összekötő széles útvonal, a mai Kossuth Lajos utca kialakítása nem egyszerű útvonalszélesítés volt. Belső részén, a ferences templomtól a folyóig teljes házsorokat taroltak le, kis terek láncolatát szüntették meg. Ez a drasztikus beavatkozás kivágta a Belváros egész középső részét és új szabályozás alapján a kései historizmus és a szecesszió stílusában emelt nagy bérpalotákkal építette be a 18. századi eredetű házacskák helyét. A hídfőnél forgalmi okokból szükséges tér kialakítása miatti beavatkozásnak áldozatul esett a régi városháza és kis híján Pest legrégebbi mű-