Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Városrendezés Budapesten a 19. században

3. kép. Reuter Ferenc terve a pesti körcsatornáról a leendő Nagykörút vonalában. Reittcr Ferenc: Duna-szabályozás Buda és Pest között ... Pest, 1865. (FSZEK Budapest Gyűjtemény) folyami kikötő és a csatlakozó létesítmények (raktárak, rakpartok); újabb közúti Duna-hidak. A modern urbanizáció számos intézménye és műszaki vívmánya létezett már, de egészében véve óriási volt a lemaradás a közegészségügyi infrastruktúrában (vízvezeték, csatornázás, kórházak) és az oktatási rendszerben (az iskolák száma robbanásszerűen megnő, de nagy részük - az elemitől az egyetemekig - hosszú időre bérhelyiségekbe kényszerül). A város teljesen kinőtte a Szépítési Terv kereteit, úthálózata jelentős bővítést szükségelt, felmerült az igény a hirtelen megjelenő új funkciók tervszerű elhelyezésére a városszerkezetben és a fővároshoz méltó, a bécsivel összevethető városkép kialakítására: monumentális középületekre, parkokra, emlékművekre. Ez a feladathalmaz a városok saját eszközeivel nem volt megoldható, Buda és Pest régóta tervezett egyesítése ráadásul egészen 1873-ig elhúzódott. Az országos jelentőségű beruházásokat (folyamszabályozás, híd- és vasútépítés, országos intézmények építkezései) a kormány, illetve a szakminisztériumok végezték, de a városrendezés helyi feladat maradt. Mivel nagymértékben ennek sikeres megoldásától függött az egész „fővárosüzem" működése, a kormány erre is befolyást akart gyakorolni. Ennek esz-