Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

10. Parkok A külvárosokban számos 1683 után létesült kert esett áldozatul az egyre sűrűbbé váló letelepedésnek. II. József császár nyitotta meg első ízben a közönség számára a császári kerteket és parkokat (Augarten, Prater), I. Ferenc pedig folytatta ezt. A glacis beépítésével egy nagy kiránduló övezetet is feláldoztak a városbővítés kedvéért, noha a Ringstraße tervezésénél zöldterület kialakítására is gondoltak. (Stadtpark, Rathauspark, parkok a Schwarzenberg- és Karlsplatznál). A Duna-szabályozás révén is keletkeztek üdülőhelyek, míg a peremvárosokban folyó parcellázásoknál gyakran kevés figyelmet fordítottak a zöldterületekre. A Türkenschanzpark Bécs nyugati részén Heinrich Ferstel építész magánkezdeményezésére nyúlik vissza. A zöldterületek tudatos fejlesztésére irányuló politika csak 1900 után vette kezdetét. A legjelentősebb döntés ezzel kapcsolatban 1905-ben a Wald- und Wiesengürtel (erdő- mező-övezet) kialakítására irányult. A Stadtpark helyszínrajza egy nyilvános barométer tervével, 1883. A Stadtparkot 1862-ben Joseph Selleny festő vázlatai alapján Rudolf Sieböck városi kertész alakította ki. WStLA, KSlg. 109916. Faksimile Archiv Verlag. Stadtparki jelenet 1900 táján. Fénykép. Schlickplatz, 1900 körül. Park a Ringstraße-övezet határán. Jobbra a Rossaui laktanya. Fénykép. Türkenschanzpark, 1898. Gustav Sennholz városi kertész alakította ki. Johann Varrone festménye. Eredeti: WM, Inv.Nr. 16.711. Fénykép. A bécsi községtanács határozata Wald- und Wiesengürtel (erdő-mező-övezet) létrehozásáról. Ülésjegyzőkönyv, 1905. május 5. WStLA, Vertretunskörper.