Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

elevátor, amelynek 16 m magas silóiban egyidejűleg 250 ezer q gabonát raktározhattak. E hatalmas mennyiség kiemelése a hajókból és a vagonokba)!, valamint egész további mozgatása itt emberi izomerő nélkül történhetett. A létesítmény erről a csillesoros emelő-szállító berendezésről kapta a nevét. 1880—1883 között épült a közraktárak közelében Christian Ulrich tervei alapján. Az épület a II. világháborúban kiégett. A közraktárak és az elevátor alaprajza. Budapest fő- és székváros összes területének térképe. 47. szelvény. Budapest Székesfőváros Mérnöki Hivatala, 1895. (részlet) BFLXV.ló.e. 251/28/47. Az elevátor. Metszet. BFLXV.17.d. 328. 101/80. Az elevátor. Fényképek. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképtár. 43.26.21., 43.26.23. A közraktárak tervrajza. BTM Építészeti Gyűjtemény. 62.346.5. A közraktárak. Fénykép. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképtár. 5.561. A Fővámház. Fényképek. Klösz György felvételei, 1890-es évek. BFL XI.916. 5/18., 19., 24., 26. A Fővám tér 8. szám alatt található Fővámház (Hauptzollamt) épülete 1870-1874 között épült Ybl Miklós tervei szerint. A több mint 9500 nf alapterületű palota főhomlokzatával a Duna felé fordid. A főbejárat mögött reprezentatív előcsarnok várja a belépőt, innen lehet megközelíteni a főlépcsőt és a díszudvart. A mellékudvarokat vasszerkezetű üvegtető fedte. Az épületben a főváros területére érkező és innen elszállításra kerülő áruk vámkezelését ellátó hivatalok működtek. A II. világháborúban az épület erősen megsérült, még a lebontása is szóba került. 1950-es helyreállítása után új funkciót kapott: a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem működik benne. Legújabb rekonstrukciója az 1980-as években zajlott, a korszerűsítés nyomán az épület eredeti architektúra]óinak nagy részét is visszanyerte. Ybl Miklós. Fénykép.