Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Katalógus

Az első villamosvasút próbajáraton a Nyugati Pályaudvar előtt, 1887. FSZEK Budapest Gyűjtemény. Fényképtár. Villamos vasutak Werner Siemens találmánya, a villamosvasút 1881-ben tette meg első útját Berlin és Lichterfelde között. Budapesten Balázs Mór vállalkozó — a Siemens-Halske céggel a háttérben — 1887-ben kapott engedélyt arra, hogy az új technológia segítségével konkurenciát teremtsen a lóvasutat üzemeltető részvénytársaságnak. Az első próbaútra a Nagykörút Nyugati pályaudvar — Király utca közötti szakaszán került sor. A pályaudvar mellett, egy üres telken épült fel az áramfejlesztő állomás. Az első villamos külsőleg erősen emlékeztetett a lóvasútra. A 180 V feszültségű áramot az egyik sínszál alatti vezetéken vezették, a kocsik alsó áramszedővel rendelkeztek. A szerelvények 20-40 km/h sebességet értek el. A sikeres próbaüzem nyomcin az új vállalkozás további vonalakra kapott koncessziót, bár a gyanakvó városatyák kötelezték Balázst, hogyha a villamos vontatás nem válnék be, köteles a vonalakat gőzzel vagy lóvontatással üzemeltetni. A vállalat 1891-ben Városi Villamosvasút néven részvénytársasággá alakult. 1889 után már csak villamos vonalak épültek a városban. 1895-ben a lóvasúti vállalat is megkezdte, és 1898-ig lényegében el is végezte hálózatának villamosítását. A két vállalat állandósuló konkurenciaharca nyomán a villamosvonalak benyomultak a belső városrészek szűk utcácskáiba, és nem csekély telekspekulációval kísérve terjeszkedtek még szinte néptelen, de nagy jövővel kecsegtető külterületek jelé. 191 l-ben a város megszerezte a Városi Villamosvasút részvénytöbbségét. Ez jelentette az első lépést a város kezén lévő egységes tömegközlekedési hálózathoz vezető úton. A Ferenc József Földalatti Vasút. 6 darabos fényképsorozat. FSZEK Budapest Gyűjtemény. Fényképtár. A fogaskerekű vasút. Fényképek. Klösz György felvételei. BFL XI.916. 5/173-178. Fogaskerekű Európa harmadik fogaskerekű hegyi vasútja, 1874júliusában nyílt meg (az első, Vitznau-Rigi 1871-ben, a második a bécsi Kahlenbergbahn 1874 márciusában). Svájci vállalat építette. A budai Városmajorból a Diósárok mentén a Svábhegyre vezetett, mely ekkor már népszerű üdülő- és kirándulóhely volt. A végállomások épületei favázas szerkezettel, svájci stílusban épültek. 1890-ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig. 1909 előtt csak április 1-október 15. között közlekedett. A téli sportélet csak az 1920-as évektől lendült fel a Svábhegyen. 1926-ban a fogaskerekű a főváros tulaj-