Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Frisnyák Zsuzsa: A távközlés Budapest életében

egyik eleme. A privát telefonhasználat növekedése a 20. század első évtizedében kezdődik el, 1910-ben a főállomásoknak már 16%-a magánlakás. 1. táblázat A budapesti távbeszélő főállomások megoszlása az előfizetők típusai szerint forrás: Budapest félévszázados fejlődése 1873-1923. Bp. 1924. 134. p. 1900 1910 Üzlet 3543 9386 Gyár 537 922 Hivatal 518 1827 Magánlakás 493 2401 Nyaraló 4 84 Összesen 5095 14620 Mindent összevetve a telefon, mint új kommunikációs eszköz megragadja az emberek fantáziáját: 1886-ban még egy róla szóló magyar vígjátékot is (Kaposi Béla: A telefoné) is bemutatnak a Nemzeti Színházban. Kaposi nyilvánvalóan a kevesek egyike volt, aki napi benyomásokat szerezhetett a telefon használatáról - hírlapíróként olyan újságokban dolgozott, ahol a telefon már a szerkesztőség munkaeszköze volt. Az azonnali kommunikáció lehetőségétől elvarázsolt Ady Endre pedig a „Dal az interurbán telefonról"17 című versében örökíti

meg benyomásait. A telefonhírmondó A telefon jelen idejű információközvetítő képességét egy tömegkommunikációs média, a Telefonhírmondó (1893-tól) is kihasználta. A Telefonhír-17 Részlet a versből: Halló, Arad, Temesvár és Pest! Nincs már távolság ezután! Mily haladás a múlthoz képest! Most reggel, délben, délután, Ha egy kissé unjuk magunkat, Unalmunk mindjárt eloson, Avval, akiről ábrándoztunk, Összekapcsol a telefon, Az interurbán telefon.