Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Frisnyák Zsuzsa: A távközlés Budapest életében

közötti interurbán vonalnak. A fővárosi telefon-előfizetők a császárvárost közvetlenül 1893-tól hívhatják. 1893-tól kezdődően Budapestet egyre több magyar várossal is összekapcsolják. 1897-ben pedig működni kezd Európa leghosszabb telefonvonala Budapest és Berlin között. 1913-ig több ütemben kiépül a főváros és a környékbeli települések (Dunapentele, Vác, Erzsébetfalva, Kispest, Gödöllő, Dunakeszi és Alag) telefonösszeköttetése is. A főváros lakossága 1898-ban ugyanannyit telefonált interurbán, mint az összes többi magyarországi város lakossága összesen. 1898-ban a Budapestről Bécsbe irányuló távolsági beszélgetések 21 %-át (19 358 beszélgetés) a pesti tőzsdékről (gabona- és érték-) bonyolították le (a sürgős beszélgetéseknek viszont 64%-át a tőzsdékről kezdeményezték). A Bécsből jövő sürgős telefonhívások 47%-a valamint a normál telefonhívások 32%-a (19 058 beszélgetés) a pesti tőzsdéket érintette. Az interurbán telefonösszeköttetés legfontosabb funkciója a tőzsdézés - a távolsági telefonhívás nem része a privát életnek. A Budapest-Bécs közötti beszélgetések sajátossága, hogy több beszélgetést kezdeményeznek a magyar fővárosból, mint Bécsből. Budapest hívja a császárvárost. 1902 az első év, amikor a fővárosi interurbán telefonokról több beszélgetést bonyolítanak le a magyarországi városokkal, mint Béccsel. A magyarországi interurbán hálózat forgalma mindazonáltal eltörpül a városon belüli forgalomhoz képest. 1913-ban Budapesten 400 ezer belföldi távolsági beszélgetést kapcsolnak - ez azonban a városon belüli forgalom alig fél %-a. A helyi és belföldi távolsági forgalom közötti különbség 26 magyar város között itt a legnagyobb.13

Budapesten a belföldi távolsági hívások száma a helyi beszélgetések alig 0,4%-át teszik ki. Mit jelentett a telefon a hétköznapokban? A telefon valódi jelentőségét az adja meg, hogy az írásbeliség világába tőrbe. Birtoklásával az ember immáron állandó kommunikatív összeköttetésben állt szűkebb vagy tágabb közösségével: a telefon lassan, de gyorsuló ütemben megváltoztatja az emberi kommunikációt. Nem tudhatjuk, hogyan barátkoztak meg az emberek a telefon-használattal, de vélhetőleg erre a technikai eszközre is igaz az a megfigyelés - minél fiatalabb korában ismerkedik meg valaki a használatával, annál inkább beépül a hétköznapjaiba. Másrészt, mindig léteztek emberek, akiknek eredendő személyiségvonásuk az újdonságok iránti kíváncsiság. Nincsenek információink arról sem, mikor válik a telefon-használó népesség körében általánossá az a felismerés, hogy a telefonkapcsolatok akkor hatékonyak, ha személyes találkozások rendszeresen megerősítik azt, és a valóban fontos dolgokat változatlanul személyesen kell intézni. 13 A két hálózat forgalmi arányaiban Budapesthez hasonlítanak Kolozsvár, Lúgos, Sopron és Pozsony értékei.