Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Frisnyák Zsuzsa: A távközlés Budapest életében

6. ábra A budapesti telefon-előfizetők száma Forrás: Budapest székesfőváros statisztikai evkönyvei szelő központ kapacitásának bővítésével, ill. az interurbán hálózat kiépülésével. A századfordulóra a 100 ezer lakosra eső telefonállomások számát tekintve a főváros még az élbolyban, de már nem az élen található.11 Budapest pozíciójánál (930 telefonállomás/100 ezer lakos) alig valamivel rosszabb Aradé (922 telefonállomás/100 ezer lakos), négy város: Győr, Marosvásárhely, Temesvár és Kolozsvár mutatói pedig kedvezőbbek. Ezt a hátrány 1913-ra a főváros magasan behozza. Az egy főállomásra eső napi beszélgetések számát tekintve 1898-ban a főváros a magyar városok élcsoportjában található, bár Temesvár és Arad (12 beszélgetés/nap/főállomás) készülékein jelentősen több beszélgetést bonyolítanak le, mint Budapesten, Szabadkán vagy Nagyváradon (7 beszélgetés/nap/főállomás). A „kereskedelmi, de különösen tőzsdei körökben régi óhaj"12 kielégítésére 1890-ben létrejön a Monarchia két fővárosa, Budapest és Bécs között a telefonösszeköttetés. Ekkor Bécsbe egy nyilvános távbeszélő-állomáson keresztül lehet telefonálni, ill. 35 előfizetője van a Budapest-Bécs 11 Magyarországon az 1890-es évek első felében a kisebb településeken is megjelennek a telefonok. Helyi telefonhálózatokat telepítenek egyes ipartelepek működésének-igazgatásának összehangolására, sőt árvízvédelmi célokból is. 12 Baross Gábor előterjesztése a minisztertanács számára. Magyar Országos Levéltár K. 26. Minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve, 1889. június 13.