Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Frisnyák Zsuzsa: A távközlés Budapest életében

laboratóriuma és a gyógyszerész felső emeleti lakása között) telegráf vezetéket telepítenek. Mindez a tulajdonos technikai újdonságokhoz fűződő személyes motivációját és az üzletmenet egyszerűsítése iránti vágyát tükrözi - bár kétséges, hogy ez utóbbit illetően teljesültek-e reményei. A világ híreit is sürgönyök szállítják. A hír árucikk. A valós események iránti kíváncsiság átütő erejű. 1859-ben egy a Nemzeti Színházról írt humoros kritika szerint a publikum körében semmi - még az oroszlánviadal sem -aratna akkora sikert, amelyet túl nem szárnyalna az, ha az előadások szünetében a legfrissebb távirati sürgönyöket olvasnák fel, mert a világ folyásának rendkívüli hatása van a kedélyekre.6 A szerző nem említi, de nyilvánvaló: az embereket az olasz-francia-osztrák háború fejleményei, s annak vélhető belpolitikai következményei foglalkoztatják. Hasonlóképp, az osztrák-porosz háborúról tudósító sürgönyöket is lázas várakozás előzi meg. Miután az állam 1874-ben engedélyezi, hogy magánszemélyek, ipar- és gyárvállalatok távírdavonalaikat összekössék az állami hálózattal, hat fővárosi malom (Erzsébet, Pannónia, Viktória, Első Budapesti, Concordia, Gizella), egy bank (Budapesti Hitelbank), valamint néhány közlekedési vállalat (pl. Duna-gőzhajózási Társaság, Osztrák Államvasút Társaság) él a lehetőséggel és építteti ki az összeköttetést. Mindezen vállalatokat ott fogjuk találni 6 Kakas Márton a színházban. CIL Levél. In: Vasárnapi Újság, 1859. május 8. 5. ábra Budapestre érkező és itt feladott táviratok száma 1876—1896 között Forrás: Budapest székesfőváros statisztikai evkönyvei