Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Hidvégi Violetta: Buda és Pest építésügyi hatóságai a városegyesítésig

József nádor halálával, illetve a forradalmi események 1848-as kitörésével számítható. A szabadságharcot követő Bach-korszakban erőteljesen visszaesett az építési kedv. 1856-ban a Bizottság feladatát a városi tanács vette át - Verschönerungs Bau-Amt néven -, ezzel legnagyobb erényét, a függetlenségét vesztette el 1860-ban bekövetkezett csendes elmúlásáig. A jórészt falusias jellegű Pest városából nagyváros alakult ki a Bizottmány tevékenysége nyomán. A Szépítő Bizottság hü volt a nevéhez; elvégezte Pest arculatának szépítését, formálását kora jeles építészeinek segítségével. A két- majd később három példányban benyújtott építési terv egyik sorozata az engedélyezési záradékkal visszakerült az építtetőhöz, míg a másik a Szépítő Bizottmány levéltárában fennmaradt az utókor számára. A több mint 19 ezer számon folyamatosan iktatott iratanyag mellett 12 ezret is meghaladja a város örökségeként őrzött tervek száma. A Szépítő Bizottmány tevékenységét újonnan létrehozott bizottságok látták el, rugalmasabban alkalmazkodva Pest városa megváltozott városépítési követelményeihez; közülük kiemelkedik Pest város Építési Bizottsága, amely 1861-től működött. Az 1867-es kiegyezés nyomán megváltozott politikai körülmények fellendítették az építési kedvet Pesten. A magánépítkezések mennyisége és minősége egyaránt megugrott. Jelentősen növekedett a bérházak, és középületek száma, megjelentek ugyanekkor a nagyobb gyáralapítások, ennek nyomán a gyárépítkezések is. Az 1870-es évek elején pedig előtérbe kerültek a telekrendezési feladatok. Az Építési Bizottsághoz nagy számban benyújtott helyszínrajzok hozzájárultak a város térképének átrajzolásához, előkészítve az 1873-as városegyesítést. Az Építő Bizottmány ( 186 l-l 873) 13 éves időszakának munkáját több mint öt és félezer terv őrzi. Budapest létrejöttekor az építéspolitika-várostervezés egységes irányítását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa vette át. A testvérvárosban, Budán a Szépítő Bizottmány időszakában Baucomission néven működött építési bizottmány tervei 1810-1827-es évkörből, illetve az 1832-1834 közötti két évből maradtak fenn. Több mint két évtized építési terveinek gyűjteményét öleli fel Buda szabad királyi város Szépítő és Építő Bizottmánya (BMT) az 1850 és 1873 közötti időszakban. Óbudán a Pest városi Építő Bizottmánnyal egy időben (1861-1873) működött Óbuda mezőváros Építési Bizottsága (ÓB). A Duna jobbparti területére az egyesítést megelőző időszakból több mint 2 ezer darab tervet őrzünk levéltárunk tervtári gyűjteményében. A Budán és Óbudán működő építési bizottságok időszakában született tervek sem mennyiségben, sem minőségben nem versenyezhettek Pest városával. A három város közül Pest fejlődött a legdinamikusabban, itt volt tér és tőke a fejlődésre. Budán a Vár katonai erőd jellegéből adódóan az építkezések erősen behatároltak voltak, elsősorban a régi épületeket alakították át, új épületek inkább a Váron kívüli területeken a Vízivárosban, Tabánban és Krisztinavárosban épültek. A környező hegyvidékek nyaralókkal történő beépülése a 19. század középé-