Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Közélelmezés és vásárcsarnokok Budapesten

30. kép. A Hold utcai csarnok belülről BFLXV.17.d. 328 Kezdettől világos volt, hogy elsősorban a legnagyobb és legsíkabb fekvésű városrész, a Víziváros számára kell vásárcsarnokot építeni, s erre a barokk-korban kialakult piactér, a Bomba (ma Batthyány) tér a legalkalmasabb. Nem is az elhelyezés okozott bizonytalanságot (habár alternatívák felmerültek), hanem a befogadóképesség, azaz az épület kívánatos nagysága. A Fővárosi Mérnöki Hivatal már 1891 -ben tanulmányozta a kérdést, de a kijelölt helyen alig fért el a bérházzal kombinált csarnok. 1894-ben további telkek igénybe vételével és utcaáthelyezéssel kontempláltak három oldalról szabadon álló, 224 állandó áruhelyet magában foglaló csarnokot, lakóházzal a tér felőli oldalon. Ezután 21%-kal csökkentett kapacitásra redukált tervet készíttettek, de a Fővárosi Mérnöki Hivatalnak a többi csarnok folyamatban lévő építése miatti túlterheltsége okán a megvalósítást a pesti csarnokok befejezése utánra halasztották. A csarnokrendszer 1897-es megnyitásakor az előzetesen vártnál nagyobb forgalom hatására előbb karzattal növelték a budai csarnok tervezett