Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Közélelmezés és vásárcsarnokok Budapesten

Vadas Ferenc Közélelmezés és vásárcsarnokok Budapesten A modern nagyvárosi infrastruktúra legfontosabb elemei azok, amelyek az alapvető emberi szükségletekkel kapcsolatosak. A vízellátás, a csatornázás, a fűtés és a világítás már az urbanizáció viszonylag alacsony szintjén műszaki megoldást igényel, s csak egy település jelentős részére kiterjedő, összefüggő hálózat folyamatos működtetésével oldható meg. Az élelmiszerellátás ezekkel szemben hosszú ideig nem támasztott hasonló követelményt. Szervezeti formája évezredeken át változatlan volt: a városi lakosságot közterületek nyílt piacain látták el a vidék terményeivel. Az árusítóhelyek lefedésének, illetve önálló piacépítmények emelésének igénye már a középkorban felmerült, s Nyugat- és Dél-Európában jónéhány ilyen célú építmény meg is valósult, de nem váltak általánossá. Erre csak a 19. század folyamán került sor, mégpedig az új, vasszerkezetes építési mód elterjedésével párhuzamosan, így létrejött a mérnöképítészet egy új épülettípusa: a vásárcsarnok. Angliából terjedt el, a kontinensnek példát adó rendszer Franciaországban épült ki a század közepén: a híres párizsi Les halles mellett számos détailcsarnok épült, és sok vidéki város is rendelkezett vásárcsarnokkal. Közép-Európában a bécsi és a berlini csarnokrendszer lett az etalon. Piacok a csarnokrendszer előtt Budán és Pesten, majd Budapesten egészen a 19. század végéig kizárólagos maradt az élelmiszerellátás hagyományos módja. Összesen 44 piac működött a fővárosban, valamennyi utcákon és tereken. Az árusítás primitív módon, állványról, szekérről vagy - többnyire - a földről történt, ami egyre kevésbé felelt meg a modern higiéniai követelményeknek. A zaj és a közlekedési konfúziók mellett az élelmiszerek hatóság általi minőségellenőrzését is nehezítette ez a decentralizált rendszer. Külön problémát jelentett a drágaság: általános volt a nézet, hogy a magas élelmiszerárakért az élelmiszerellátás e módja is felelős, és a csarnokrendszer létrejöttével az árak jelentősen csökkenni fognak. A mindezen gondok remélt együttes megoldását jelentő csarnokrendszer kiépítésére Budapesten megkésve került sor. A magyar főváros ebben