Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Eva Offenthaler: Bécs pályaudvarai
Ferenc József Császár Vasút A Ferenc József Császár Vasutat (Kaiser-Franz-Josefs-Bahn) 1870-ben nyitották meg Eger (Cheb) és Prága felé. Ez a vasút egy második összeköttetéstjelentett Prágával és a szász iparvidékkel, elősegítette Waldvicrtel és Dél-Csehország elérhetőségét, ezen kívül arra is szánták, hogy összeköttetést teremtsen a pilseni medence szénlelőhelyeivel, ezáltal az északi vasút szénhez kapcsolódó tarifamonopóliumát akarták megtörni. A Ferenc József Császár Vasút volt az egyetlen, amely felvételi épületével behatolt Bécs belső kerületeibe. Bécsi végállomását eredetileg Nussdorfnál akarta felépíteni, míg a város egy belvároshoz közeli állomáshelyet igényelt. Végül az épületet a 9. kerületben, a Duna-csatorna jobb partján állították fel. Az utasforgalom tekintetében Bécs egyik legfontosabb pályaudvarává vált. 1675 méteres hosszúságával a Ferenc József Császár pályaudvar mindössze 25 ha nagyságú területet fedett le. A felvételi épületet Adalbert Ullmann és Anton Barvicius prágai építészek tervei alapján valósították meg. 1872-ben vette át a forgalmat és ezzel két, 1870-ben ideiglenesen felállított földszintes épületet váltott fel. Teljesen azonban csak egy évvel később készült el. A felvételi épületet az Északnyugati pályaudvarral csaknem egyidejűleg hozták létre, hasonló elrendezéssel. Az elülső főhomlokzat egy historizáló stílusban kialakított irodaépületből állt. A vasúti csarnok előtt két sajátos, tompa torony állt, amelyek az első prágai pályaudvarra emlékeztettek. A falazott oromzat két félköríves boltívre támaszkodott. A pályaudvar kialakításával eltért az Európában uralkodó építészeti szokásoktól. 1888-ban részben átépítették és megnagyobbították, ennek következtében egy 650 m2 nagyságú, 13,5 m magas indulási- és egy 485 m2 nagyságú érkezési csarnokkal rendelkezett. Az elülső traktus csarnokában állt Ferenc József császár márványból készült szobra, mely a prágai szobrász, Wild alkotása. A bécsi Stadbahn építése után annak egy szárnyát 130 méter hosszban átvezették a pályaudvar felett. A Stadbahn kiindulási pontjaként újonnan létesített I Ieiligenstadt állomás a bécsi pályaudvar végétől mindössze 500 m távolságban helyezkedett el. A Heiligenstadt állomás végétől 300 m távolságban kezdődött a 860 m hosszú Nussdorf állomás. A hozzátartozó Bécs-Brigittenau állomással együtt ez bonyolította le a Ferenc József Vasút és az összes Bécsbe torkolló vasút közötti erős teherforgalmat. A Ferenc József Pályaudvar Bécs fejpályaudvarai közül egyedül vészelte át a második világháború légitámadásait. 1948-ban egy átépítés során épülete új homlokzatot kapott. Végórája csak 1974-ben, a bontási munkálatok kezdetekor jött el, amikor át kellett adnia helyét egy fedett vágányokkal rendelkező kombinált pályaudvarnak, mely 1982-ben készült el.