Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Frisnyák Zsuzsa: A városi közlekedés eszközei Budapesten

tudata, a városlakó büszkesége. A Nyugati pályaudvar épületét vasvázas szerkezetének esztétikai hatása, reprezentatív csarnokhomlokzatai, ele­gáns díszudvarai, elrendezésének kiforrottsága, s nem utolsó sorban egyik tervezője (Gustav Eiffel) miatt az európai építészettörténet is számon tartja A Keleti pályaudvart vonatfogadó csarnoka és felvételi épületrészei közötti példamutató architektonikus összhang, művészi dekorációi (freskók, szob­rok) emelik ki a kor nagyberuházásai közül. Európa leghosszabb nyílású lánchídját, az Erzsébet hidat, mint a város ékszerét emlegetik. Szerencsé­sen ötvöződik az új technika és a szépség iránti fogékonyság a földalatti vasút állomásainak berendezésében is: a lejáró csarnokok, pavilonok vá­rosképbe besimuló, harmonikus arányai, a mívesen kidolgozott tartóosz­lopok, az apró részletekben is tükröződő gondosság elkápráztatta hasz­nálóit. Mindezen alkotásokban kiteljesedik a főváros technikai, civilizáci­ós fejlődése. 4. ábra A fővárosi járműhasználat, az egy lakosra eső évi utazások száma Forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. 1. kötet. Budapest, 1987.

Next

/
Thumbnails
Contents