Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Frisnyák Zsuzsa: Közlekedési folyosók és városi térszerkezet Budapesten
lomban, hanem az áruforgalomban egyre jelentéktelenebbé válik a hajózás részesedése. 1874 és 1914 között a Budapestre érkező árucikkek túlnyomó többsége (68-89%) vasúttal érkezik. ( 1. ábra) A Budapestre érkező és innét távozó utasok túlnyomó többsége is a vasutat veszi igénybe. (2. ábra) A szállítási eszközök közül legerősebben a vasút dinamizálja a város gazdaságát: a vasúti pályák menti területek, térségek, településrészek fejlődése felgyorsul. A főváros körül kialakul egy elővárosi övezet, amely fontos szerepet játszik Budapest munkaerő- és élelmiszerigényeinek kielégítésében, sőt a vaspályák mentén épülnek ki (természetesen telekspekulációkkal kísérve) a nyaralóövezetek is (a fogaskerekű környezetében a svábhegyi, Széchenyi-hegyi villanegyed, a cinkotai HÉV mellett pedig a mátyásföldi nyaralótelep). A főváros és az elővárosi övezet közötti forgalmi kapcsolatot elsősorban a vasutak (közöttük helyiérdekű vonalak), másodsorban villamosok (Budatétény, Kispest, Újpest) biztosítják. A főváros és elővárosai közötti kapcsolatot az is mutatja, hogy az ún. szomszédos forgalomban (20 km-nél rövidebb vasúti utazás) Magyarország legforgalmasabb pályaudvara (1895-ben 460 ezer utas) Palota-Újpest, utána pedig a Keleti és Nyugati pályaudvarok következnek. 1895-ben a fővárosi pályaudvarok utasforgalmának 28%-a (960 ezer utas) a 20 km-nél rövidebb útirányokból történik. Az utasforgalom további 21%-a pedig 21—25 km távolságból érkezik. (3. ábra) A vasút biztosítja a leggyorsabb és legütemesebb kapcsolatot Budapest és az ország, Budapest és az európai nagyvárosok között. A fővárosba vasúttal érkező utasok száma 1875-ben még alig 670 ezer, 1915-ben pedig már majdnem 14 millió. A városba irányuló belföldi idegenforgalom a vasúti zónatarifa bevezetése (1889) után ugrásszerűen növekedik. Az utazási távolságokat 14 díjövezetre (zónára) osztó tarifa Budapest, mint országos bevásárlóközpont funkcióját úgy erősíti, hogy közben a hasonló célú Bécsbe irányuló utazásokat nem támogatja. Az államnak az a célja, hogy a személyforgalmat a főváros felé irányítsa, sőt itt tartsa: minden budapesti átutazáskor a távolság számítása megszakad, majd újra kezdődik. Érdekes módon, a fővárosba irányuló belföldi idegenforgalom mesterséges eszközökkel támogatott megélénkítése hiába ért el a vasúti személyforgalomban hihetetlen eredményeket (1890-ben az érkező utasok száma 2,5 1895-ben már 4,7 millió) mindez nem tükröződik a város panzióiban, szállodáiban 9 Pest-Budának a dunai vízi úthoz fűződő szállítási pozíciója az 1860-as évek előtt különösen gyenge, a Dunán lebonyolított terménykereskedelem központja Győr. A város akkor lesz a magyarországi terménykereskedelem legfontosabb központja, miután vasút köti össze az Alföld gabonatermő területeivel ( 1857-1859 Tiszavidéki Vasút vonalai), ill. amikor megnyílik (1861) a Buda-Trieszt közötti vasútvonal.