Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Eva Offenthaler: Bécs hídjai

Nordbahnbrücke 18. kép. A Kaiser-Fedinands-Nordbahn hídja Kortz 282. A Duna szabályozása maga után vonta az Északi Vasút addigi Bécs-Floridsdorf közötti szakasza legnagyobb részének áthelyezését. A rögzített nyomvonalakhoz kilenc helyen kellett átkelésre alkalmas létesítményről gondoskodni, és egy állandó híd építése is szükségessé vált. Mindezt 1872-1873-ban hozták létre, és 1874-ben adták át őket a forgalomnak. A kétvágányú vasúti híd 773 m teljes hosszúság mellett összesen 11 nyílással rendelkezett (négy folyami nyílás, hét ártéri nyílás). A folyami híd pillérei pneumatikus alapozásúak, az ártéri híd pillérei pedig betonalapozásúak voltak. Mindegyik gránit-kváderfalazatból állt. A hídnak a folyásirányban lefelé fekvő külső oldalán egy 2 m széles nyilvános gyalogút volt három lejárattal. Stadlauer Brücke Mivel a híd tervezése idején a leendő folyómeder és a hullámtér határát a balparton még nem jelölték ki véglegesen, ezért 380 m széles folyómedret feltételezve, először csak a folyami hidat és a baloldali ártéri híd egy részét tervezték vasból való rácstartós szerkezettel megvalósítani, az ártéri híd