Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
3. A főváros és a kormány közti konfliktus kiéleződése. A főváros királyi biztost kap. A királyi biztos tevékenységének kezdete
gyalt is ilyen értelemben a belügyminiszterrel, aki azonban kijelentette: a továbbiakban már semmiféle halasztást nem hajlandó adni, és a saját, valamint minisztertársai „legjobb belátása" szerint fog cselekedni. A miniszter álláspontját Márkus egy január 15-én megtartott értekezleten ismertette a bizottsági tagokkal. Kristóffy kijelentése megzavarta a döntés elhalasztásában reménykedő városatyákat. Az ellenzéki bizottsági tagok természetesen a végsőkig való kitartás mellett foglaltak állást; Vázsonyi a tisztviselőket akarta a felelősség alól eleve felmentetni, ha azok az adókat esetleg mégis beszolgáltatnák; Platthy György pedig felvetette, hogy az adókat mielőbb helyezzék bírói letétbe. Ennek az intézkedésnek elképzelése szerint az lett volna a haszna, hogy az adókhoz így a kormány sem juthatott volna hozzá, s a tisztviselők is mentesültek volna a felelősségre vonás alól. Platthy indítványát először elvetették, majd később elfogadása mellett döntöttek. Megállapodtak ezután abban is, hogy a polgármester már a következő nap letétbe helyezi a bíróságnál az adóösszegeket tartalmazó betétkönyveket, s intézkedéséről utólag tájékoztatja a közgyűlést. 15 Halmos január 16-án utasította is c. számvevőséget, valamint a pénzügyi és gazdasági ügyosztályt arra, hogy állítsák össze a bírói letétbe helyezendő adóösszegekről a szükséges kimutatásokat. A kérdéses összeg - utaltunk erre - több mint öt millió koronára rúgott, s ezeket most adónemek szerint bontva hét takarékkönyvbe íratták át. A letétre szóló utalványt is aláírta már a polgármester, így tehát minden előkészület megtörtént a letétbe helyezéshez, amikor kiderült: az adóösszegeket fenntartással helyezték el a pénzintézeteknél, a devinkulálásra azonban csak a tanácsnak volt joga. Ezért a bírói letétbe helyezés egyenlőre nem történhetett meg. Márkus és Halmos azonban aznap már felkeresték a belügyminisztert és tájékoztatták őt a bírói letétbe helyezéséről szóló megállapodásról. Kristóffy természetesen tiltakozott ez ellen a lépés ellen, s kijelentette: változatlanul ragaszkodik álláspontjához. 16 A bírói letétbe helyezés ügye egyelőre tehát függőben maradt, azt hivatalosan a január 17-i közgyűlésen sem tárgyalták. Igaz, a kérdéssel kapcsolatban - feltételezhetően a közgyűlési termen kívül - hangzott el olyan javaslat, hogy az önkéntesen befizetett adóösszegeket tartalmazó takarékbetétkönyveket a képviselőház elnökénél helyezzék letétbe; 17 ám az adókkal kapcsolatban sem Márkus, sem Halmos nem volt hajlandó nyilatkozni, még nem hivatalos formában sem. így a közgyűlésen egyetlen politikai jellegű téma: a székesfővárosi államrendőrség egyes tisztviselőinek vidéki törvényhatóságokba - Debrecenbe és Ung megyébe - való kormánybiztosi kiküldése szerepelt. Vázsonyi nyújtott be erre vonatkozóan határozati javaslatot, amelyben a biztosi kiküldetéseket két ok: a törvényhatóságok önkormányzatának megsértése, illetve a főváros közbiztonságának ilyen módon való „veszélyeztetése" miatt nehezményezte. A közgyűlés egy - a képviselőházhoz intézendő - tiltakozó felirat elküldését határozta el Vázsonyi indítványa alapján. 18 Szóba került viszont az adók ügye a január 18-i tanácsülést követő bizalmas értekezleten, amelyen kizárólag a tanácsnokok vettek részt. Halmos tájékoztatta a tanács tagjait arról, hogy a bírói letétbe helyezésről szóló megállapodát azért nem lehetett végrehajtani, mert a betétek vinkulálva voltak, s bejelentette azt is, hogy állásáról hamarosan lemond. A tanácskokok a bejelentéseket tudomásul vették, a betétek devinkulálásával kapcsolatban azonban nem nyilvánítottak véleményt, viszont hosszadalmasan tárgyaltak arról, hogy a polgármester távozása 83
