Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

3. A főváros és a kormány közti konfliktus kiéleződése. A főváros királyi biztost kap. A királyi biztos tevékenységének kezdete

vénnyel írta körül. Ezzel szemben a Fejérváry-kormány által eszközölt királyi biztosi kinevezések valóban nélkülöztek minden törvényes alapot. A magyar közjog királyi biztosi intézményt elvben nem ismert; a királyi biztosok kinevezése az 1848-49-i polgári forradalmat megelőzően, illetve az abszolutizmus korában egyszerűen az uralkodó korlátlan hatalmára alapozódott. A polgári forradalom idején kiküldött biztosok - az 1848 április-szeptemberi átmeneti időszak után ­mint a végrehajtó hatalmat is gyakorló országgyűlés szervei tevékenykedtek; jogilag ekkor meg­bízatásukat a „nemzet szuverenitására" alapozták, de mindig hangsúlyozták, hogy a biztosok kiküldése csak a rendkívüli állapotok miatt szükséges, s azok megszűnte után biztosi kineve­zésekre nem kerül sor. A kiegyezési törvények megformulázásakor a királyi biztosi intézmény jogi szabályozása nem került szóba; egyes királyi biztosi kinevezéseket azonban - mint emlí­tettük - a parlament jóváhagyott ugyan, de mindig csak az egyes, speciális kiküldetésekre vo­natkozó törvényekkel. A királyi biztosságot mint a korlátlan uralkodói jogokkal szorosan össze­függő intézményt értékelték; alkalmazásának igénybevételét megtiltó törvényt amiatt az em­lített ok miatt nem hoztak, mert ezt az intézményt a magyar közjog nem ismerte, azaz királyi biztos kinevezéséről pozitíve rendelkező törvényünk nem volt. Egyébként a hivatkozott 1805. évi 5. tc. is a királyi biztosi kiküldetések korlátozását írta elő; a törvényhatósági törvények pe­dig - jóllehet nem expressis verbis - egyenesen kizárták annak lehetőségét, hogy az egyes tör­vényhatóságok területére királyi biztost küldjenek. 96 A királyi biztosok kiküldése ezért volt tör­vényellenes cselekedet a Fejérváry-kormány részéről, s ezért volt abszolutisztikus jellegű in­tézkedésnek minősíthető. Ami a Fejérváry-kormány idején kinevezett királyi biztosok teljhatalmának problematikáját illeti, arról annyit, hogy az ellenzéknek az a tétele, amely szerint senki nagyobb hatalmat annál; mint amivel ő maga rendelkezik, másra át nem ruházhat, vitathatatlanul igaz; a tétel második fele azonban - az ti., hogy az uralkodót is kötik a törvények, tehát a biztosokat sem ruházhatja fel teljhatalommal - csak addig és annyiben igaz, amíg és amennyiben az uralkodót tényleg kötik a törvények. Mihelyt átlép a törvényes korlátokon, azaz hatalma abszolutisztikus jellegűvé lesz, a biztosoknak tetszésszerinti hatalmat adhat. A Fejérváry-kormány idején kinevezett királyi biztosok így feltétlenül teljhatalommal rendelkeztek, hiszen olyasmire kaptak felhatalmazást, ami a törvények értelmében lehetetlen volt, azaz a helyhatósági önkormányzati hatáskör meg­semmisítésére. Ezzel a hatalmukkal az egyetlen Pest megyét kivéve nem éltek ugyan a királyi biztosok, s az ellenállás megszüntetésére általában olyan eszközöket vettek igénybe, amelyekkel a főispánok, illetve a főpolgármester is élhetett rendkívüli felhatalmazás esetén; a helyi önkor­mányzatok hatásköre azonban ez utóbbi tény ellenére is egyértelműen az uralkodó abszolút hatalma tette semmissé, illetve korlátozta igen nagy mértékben. 97 Igaz, ez esetben törvényellene­sen gyakorolt hatáskört, ám mindenképpen törvényellenes módon és eszközökkel. A továbbiakban a királyi biztos és a kormánybiztos közti különbségre is szükséges kitérnünk; ezzel kapcsolatban azonban a királyi biztosi tejhatalom kérdésével is újra foglalkoznunk kell. A királyi biztos, mint említettük, a végrehajtó hatalomnak olyan rendkívüli szerve, amely ideigle­nes jelleggel lát el valamilyen speciális kormányzati feladatot. Mivel ezt a feladatot a király nevében, annak helyetteseként látja el, elvileg a végrehajtó hatalom egészének gyakorlására jogosult. Ez a feladat lehet tágabb- vagy szűkebbkörű, s ennek megfelelően élhet a végrehajtó hatalom rendelkezésére álló több vagy kevesebb kormányzati eszközzel, illetve lehet hatalma 96

Next

/
Thumbnails
Contents