Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
3. A főváros és a kormány közti konfliktus kiéleződése. A főváros királyi biztost kap. A királyi biztos tevékenységének kezdete
vénnyel írta körül. Ezzel szemben a Fejérváry-kormány által eszközölt királyi biztosi kinevezések valóban nélkülöztek minden törvényes alapot. A magyar közjog királyi biztosi intézményt elvben nem ismert; a királyi biztosok kinevezése az 1848-49-i polgári forradalmat megelőzően, illetve az abszolutizmus korában egyszerűen az uralkodó korlátlan hatalmára alapozódott. A polgári forradalom idején kiküldött biztosok - az 1848 április-szeptemberi átmeneti időszak után mint a végrehajtó hatalmat is gyakorló országgyűlés szervei tevékenykedtek; jogilag ekkor megbízatásukat a „nemzet szuverenitására" alapozták, de mindig hangsúlyozták, hogy a biztosok kiküldése csak a rendkívüli állapotok miatt szükséges, s azok megszűnte után biztosi kinevezésekre nem kerül sor. A kiegyezési törvények megformulázásakor a királyi biztosi intézmény jogi szabályozása nem került szóba; egyes királyi biztosi kinevezéseket azonban - mint említettük - a parlament jóváhagyott ugyan, de mindig csak az egyes, speciális kiküldetésekre vonatkozó törvényekkel. A királyi biztosságot mint a korlátlan uralkodói jogokkal szorosan összefüggő intézményt értékelték; alkalmazásának igénybevételét megtiltó törvényt amiatt az említett ok miatt nem hoztak, mert ezt az intézményt a magyar közjog nem ismerte, azaz királyi biztos kinevezéséről pozitíve rendelkező törvényünk nem volt. Egyébként a hivatkozott 1805. évi 5. tc. is a királyi biztosi kiküldetések korlátozását írta elő; a törvényhatósági törvények pedig - jóllehet nem expressis verbis - egyenesen kizárták annak lehetőségét, hogy az egyes törvényhatóságok területére királyi biztost küldjenek. 96 A királyi biztosok kiküldése ezért volt törvényellenes cselekedet a Fejérváry-kormány részéről, s ezért volt abszolutisztikus jellegű intézkedésnek minősíthető. Ami a Fejérváry-kormány idején kinevezett királyi biztosok teljhatalmának problematikáját illeti, arról annyit, hogy az ellenzéknek az a tétele, amely szerint senki nagyobb hatalmat annál; mint amivel ő maga rendelkezik, másra át nem ruházhat, vitathatatlanul igaz; a tétel második fele azonban - az ti., hogy az uralkodót is kötik a törvények, tehát a biztosokat sem ruházhatja fel teljhatalommal - csak addig és annyiben igaz, amíg és amennyiben az uralkodót tényleg kötik a törvények. Mihelyt átlép a törvényes korlátokon, azaz hatalma abszolutisztikus jellegűvé lesz, a biztosoknak tetszésszerinti hatalmat adhat. A Fejérváry-kormány idején kinevezett királyi biztosok így feltétlenül teljhatalommal rendelkeztek, hiszen olyasmire kaptak felhatalmazást, ami a törvények értelmében lehetetlen volt, azaz a helyhatósági önkormányzati hatáskör megsemmisítésére. Ezzel a hatalmukkal az egyetlen Pest megyét kivéve nem éltek ugyan a királyi biztosok, s az ellenállás megszüntetésére általában olyan eszközöket vettek igénybe, amelyekkel a főispánok, illetve a főpolgármester is élhetett rendkívüli felhatalmazás esetén; a helyi önkormányzatok hatásköre azonban ez utóbbi tény ellenére is egyértelműen az uralkodó abszolút hatalma tette semmissé, illetve korlátozta igen nagy mértékben. 97 Igaz, ez esetben törvényellenesen gyakorolt hatáskört, ám mindenképpen törvényellenes módon és eszközökkel. A továbbiakban a királyi biztos és a kormánybiztos közti különbségre is szükséges kitérnünk; ezzel kapcsolatban azonban a királyi biztosi tejhatalom kérdésével is újra foglalkoznunk kell. A királyi biztos, mint említettük, a végrehajtó hatalomnak olyan rendkívüli szerve, amely ideiglenes jelleggel lát el valamilyen speciális kormányzati feladatot. Mivel ezt a feladatot a király nevében, annak helyetteseként látja el, elvileg a végrehajtó hatalom egészének gyakorlására jogosult. Ez a feladat lehet tágabb- vagy szűkebbkörű, s ennek megfelelően élhet a végrehajtó hatalom rendelkezésére álló több vagy kevesebb kormányzati eszközzel, illetve lehet hatalma 96