Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

2. Budapest székesfőváros csatlakozik a nemzeti ellenálláshoz

a főkapitány ellen csak a belügyminiszter rendelhet el fegyelmi vizsgálatot, s így a főváros egyetlen lehetősége az, hogy a fegyelmi vizsgálat elrendelését a belügyminisztertől kérje;

140 majd december 15-én a Rudnay december 13-i átiratáról szóló híreket valótlannak minősítette. Egyúttal közölte azt is, hogy Rudnay a rendőrségi sajtóiroda útján kijelentette: nem tiltakozott, s nem is fog tiltakozni a tanács határozata ellen, mert arra mindenkinek joga van, hogy a „köztisztviselők eljárása ellen panaszt emeljen".

141 Ugyanakkor a rendőrségen a tanács eljárása állítólag nagy visszatetszést keltett; Rudnay pedig úgy nyilatkozott, hogy az egész voltaképpen nem egyéb, mint kizárólag az ő személye ellen megindított hajsza"

142 A különböző pártállású lapok hírei és cáfolatai nyilvánvalóan tudatos ködösítések voltak, hiszen a budapesti rendőrségről szóló törvény értelmében fegyelmi ügyekben a főkapitányra nézve első fokú fegyelmi hatóság a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya volt, míg a belügyminiszter csak másodfokon volt fegyelmi hatósága. így a tanácsnak joga volt javasolni, hogy a közgyűlés szólítsa fel a fegyelmi választmányt az eljárás megindítására. Ezt lényegében Rudnay is elismerte, s csupán a „személye ellen megindított hajszá"-ról szóló frázissal próbálta a közvéleményt a maga javára befolyásolni. A december 20-i közgyűlés azután a tanács javaslatának elfogadásával valóban úgy határozott, hogy a főkapitány ellen megindítandó fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésére a közigazgatási bizottságot felkéri. A főkapitány javaslatát viszont a rendőrség létszámának emelésére a tanácsi javaslatnak megfelelően indokolatlannak minősítette, a főkapitány nyilatkozatát ugyanakkor a „személy- és vagyonbiztonság" biztosítására tudomásul vette, s tudomásul vette a tanácsnak azt a kijelentését is, hogy olyan rendkívüli körülmény nem áll fenn, amely a katonai karhatalom kirendelése iránt az önkormányzat hatáskörében bármiféle intézkedést igényelne. Kimondta továbbá a közgyűlés - Vázsonyi indítványának megfelelően -, hogy utasítja a tanácsot arra, hogy az a kerületi elöljáróságok útján a december 4-i események következtében történt kártételeket méresse fel, s hogy a képviselőházhoz feliratot intéz annak érdekében, hogy az a tüntetők által okozott károk állami megtérítéséről törvényt alkosson. Havass Rezső javaslatára végül olyan értelmű határozat is született, hogy a törvényhatóság a fővárosi rendőrség költségeihez való hozzájárulási kötelezettségének megszüntetése érdekében feliratot intéz a képviselőházhoz.

143 A közgyűlés fenti rendeleteit a polgármester hamarosan végrehajtotta: a közigazgatási bizottságot felkérte a Rudnay elleni vizsgálat megindítására;

144 s felterjesztette feliratait a képviselőházhoz is, mind a tüntetések alkalmával keletkezett kártételek megtérítésére, mind pedig a rendőrség költségeinek fedezését szabályozó törvénycikk módosítására vonatkozóan.

145 Az év utolsó napjainak valóban fontos eseménye a főváros szempontjából azonban nem a képviselőházhoz intézett feliratok megküldése, hanem a november 28-i közgyűlési határozatnak a belügyminiszterhez való felterjesztése volt.

146 Egyes hírek szerint ez már december első felében megtörtént;

147 ezeket a híreket azonban a kormánypárti lapok hamarosan cáfolták.

148 Kérdéses, hogy ezek a cáfolatok ismételten nem tatkikai okokból voltak-e szükségesek; nagy a valószínűsége ugyanis annak, hogy a kormány ez esetben is halogatta a soron következő megtorló intézkedés megtételét; természetesen ismét csak az országos politika várható alakulásának függvényeként. December végén azonban mindenképpen meg kellett már a miniszternek hivatalosan is kapnia a közgyűlés november 28-i határozatát, legalábbis erre enged következtetni 65