Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

1. Az 1905-1906. évi politikai válság előzményeiről. Budapest székesfőváros a válság előestéjén

az Országos Központi Hitelszövetkezet egyik igazgatósági tagja és Platthy György ügyvéd. Legjelentősebb és határozottan kiérlelt, önálló politikai programmal fellépő csoportosulás a Demokrata Párt volt. Programja azonban - mint említettük - elsősorban a városi politika keretein belül maradt. A virilizmus eltörlését és a közszolgáltatási üzemek községesítését köve­telték mindenekelőtt; később a városi önkormányzat szélesítésének, az általános titkos választó­jog bevezetésének, a vagyoni és egyéb cenzusok eltörlésének és különféle szociális reformok életbeléptetésének követelését is felvették programjukba. A párt tagjai elsősorban zsidó szár­mazású polgári és kispolgári értelmiségi rétegekből kerültek ki; vezetőjük Vázsonyi Vilmos ügy­véd, országgyűlési képviselő volt. A demokrata csoportosulás kétféle szervezeti keretben: pártkeretben és társaskörökben tevé­kenykedett. A párt 1894-ben alakult meg Vázsonyi kezdeményezésére, Légrády Károly ésVám­béry Rusztem elnökletével; a tárgyalt időszakban azonban már ténylegesen is Vázsonyi a párt elnöke. Társelnökei Leitner Adolf ügyvéd, Gál Károly, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság cégvezetője, Pollacsek Sándor ügyvéd; tagjai Baracs Marcell ügyvéd, Bíró Henrik kereskedő, Flusz József nagykereskedő, Goldschmied Bernát kereskedő, az Auerfrecht és Goldschmied-cég főnöke, Karsai Sándor minisztériumi tisztviselő, Lőw Tivadar ügyvéd, Rácz Károly ügyvéd, Reiner Ede orvos, Surányi József nagykereskedő, a Pesti Napló tulajdonosa és főmunkatársa, Sümegi Vilmos, a Magyarország c. lap kiadóhivatali igazgatója, Székács Antal üvegkereskedő, Takács Ferenc kereskedő, Takács Gyula kereskedő, VI. kerületi városbíró, Vielwenig Lajos ven­déglős, Wilheim Adolf ügyvéd. A Demokrata Kör - később Központi Demokrata Kör - 1893-ban alakult meg. Elnöke a tár­gyalt időszakban ugyancsak Vázsonyi, ügyvezető társelnöke Leitner, társelnökei Gál Károly és Pollacsek Sándor, titkára Székács Antal, háznagya Bíró Henrik és Takács Ferenc, vezetőségi tagjai Lőw Tivadar, Reiner Ede, valamint Surányi József. A kör tagjainak létszáma mintegy hat­száz főre rúgott. A körhöz szorosan kapcsolódott az ún. VI. kerületi Kültelki Demokrata Kör, valamint a VII. kerületi Demokrata Kör. Az előbbinek Sümegi Vilmos, az utóbbinak Goldschmied Bernát volt az elnöke. A Vázsonyi-féle Demokrata Párttól és demokrata köröktől szervezetileg független volt a III. ke­rületi Demokrata Párt, illetve Demokrata Kör. Ennek a pártnak az elnöke Schubert Sándor hentes és mészáros, a Mészárosok Melléktermékértékesítő Országos Egyesületének elnöke, a III. ke­rületi Demokrata Kör társelnöke volt. 1905-ben került a párt és a kör tagjai közül a törvény­hatósági bizottságba Skrinár János kereskedő, akit 1903-ban választottak meg póttaggá. A II. kerületi Új Pártról igen keveset tudunk. Tagjai közül csupán Göőz József iskolaigazgató volt a törvényhatósági bizottság tagja. Néhányan a városatyák közül egyik ismertetett csoportosuláshoz sem tartoztak; így Eötvös Károly, Rákosi Viktor, Kaas Ivor báró és Kovács Pál, illetve nem határozható meg pontosan, hogy melyik csoporthoz tartozott Kozma Gyula II. kerületi polgári leányiskolái igazgató és Mezey Péter fogtechnikus, az Irányi-asztaltársaság elnöke. Az kétségtelen, hogy valamennyien a törvényhatósági bizottság ellenzékének voltak tagjai. Eötvös Károly személye és politikai pályája közismert, így ennek részletes ismertetésére itt nem kell kitérnünk; Rákosi Viktor függetlenségi párti, Kaas Ivor báró és Kovács Pál ügyvéd pedig néppárti képviselő volt. Kozma később ismertetendő tevékenysége alapján, Mezey pedig mint a függetlenségi szellemű I rá ­22

Next

/
Thumbnails
Contents