Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

1. Az 1905-1906. évi politikai válság előzményeiről. Budapest székesfőváros a válság előestéjén

Ludvigh János nyugalmazott közigazgatási bíró, főrendiházi tag, pénztárnoka Ott Lajos háztulajdonos; jelentősebb szerepet játszott a csoportban Jenes Vilmos gyógyszerész. A csoport tagja volt többek között Alpár Ignác építész, Asbóth Emil, a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár Rt. vezérigazgatója, Beck Adolf kereskedő és háztulajdonos, Brózik Károly tanár, földrajzi író, Ludvik Endre, a Szent János közkórház igazgatója, Mihálovics Antal mérnök, a Kereskedelemügyi Minisztérium magasépítési osztályának vezetője, Rupp Zsigmond közjegyző, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár igazgató tanácsának tagja, Schiller György mészáros és háztulajdonos, Tabódy József pénzügyminisztériumi osztálytanácsos, székesfővárosi adófelügyelő, Zipernovszky Károly műegyetemi tanár. AIM. kerületiek vezetője Stern József ügyvéd, a III. kerületi Polgári Kör elnöke; jelentős szerepet játszott mellette Palotai Rezső, a Lukácsfürdő Rt. vezérigazgatója, akinek közvetlen feladata a kerületi választások megfelelő lebonyolítása volt. A kör pénztárnoka Zboray Gyula gyógyszerész; a csoport tagjai többek között Benedek Sándor királyi tanácsos, közigazgatási bíró, Goldberger Sámuel nagyiparos, Ott Ádám katolikus lelkész, szentszéki tanácsos, Sagmüller József plébános, Vészi József, a Budapesti Napló főszerkesztője, a kerület országgyűlési képviselője. A IX-X. kerületi többségi városatyák kerületeikben külön-külön szervezkedtek. A IX. kerületiek vezetője Springer Ferenc ügyvéd, a Függetlenségi Párt, majd a Szabadelvű Párt tagja, a Ferencvárosi Kültelki Polgári Kör egyik alelnöke volt. Mellette Prückler László pezsgőgyáros, valamint Virava József ügyvéd és földbirtokos rendelkezett jelentősebb befolyással mind a közgyűléseken, mind a kerületben. Ezt a csoportot Springer-pártnak nevezték. A X. kerületi városatyák a Kőbányai Kaszinó körül csoportosultak. A kör tiszteletbeli elnöke Bálint Sándor, a Kőbányai Gőztéglagyár Rt. vezérigazgatója, elnöke Tóth László ügyvéd, a kerület egyik közgyűlési „szóvivője", alelnöke pedig Burg Ferenc városbíró volt. Tóth László mellett Földváry Imre férfidivatkereskedő is gyakran fellépett a közgyűléseken a kerület érdekeinek képviselőjeként. Jelentős szerepet játszott még a IX. kerületben Hecht Ernő ügyvéd, a X. kerületben pedig Hock János római katolikus lelkész, a kerület pártonkívüli országgyűlési képviselője. Hecht, illetve Hock eddigi ismereteink szerint nem tartoztak szorosan a Springer-párthoz, illetve a Tóth László vezette csoportosuláshoz. A IX-X. kerületi városatyák között találjuk az említetteken kívül még Aich Ferenc háztulajdonost, Madarasi Beck Gyulát, a Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóját, Bittner Jánost, a hentesek ipartársulatának elnökét, Bókay Árpád egyetemi tanárt, Csiky Kálmán és Czigler Győző műegyetemi tanárokat, Ehrlich Manó pálinkagyárost, Rock Géza ügyvédet, Tolnay Lajost, a MÁV nyugalmazott elnökigazgatóját, több pénzintézet, illetve más részvénytársaság vezetőségi tagját, Wagner Géza ügyvédet. Az I. és IV. kerületi többségi városatyák a fentiektől eltérően nem tömörültek egy-egy kerületi vezér körül. Az első kerületből a közgyűlési többséghez tartozott többek közt Brám Miksa, a Déli Vaspálya Társaság vezérigazgatója, Hauszmann Alajos műépítész, a műegyetem rektora, Heinrich Kálmán fürdőtulajdonos, Kertész Aba orvos, az I—

III, kerület közegészségügyi felügyelője, Mauks János háztulajdonos, Schwartzer Ottó elmeorvos; a IV. kerületből Bátori Sigray Pál ügyvéd és földbirtokos, Gerenday Béla gyártulajdonos, Grünbaum Miksa férfiszabó, Jármay Gyula gyógyszerész, Krámer Miksa, a Fővárosi Kereskedelmi Hitelintézet vezérigazgatója, Kuncz Jenő ügyvéd és háztulajdonos. Láng Lajos egyetemi tanár, volt kereskedelemügyi miniszter, Mutschenbacher Béla orvos és háztulajdonos, Müller Antal vendéglős, Rakovszky 20