Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

5. A királyi biztos távozik. Az alkotmányosság és törvényesség helyreállítása

nak: nem hajlandó a biztosi rendelet alapján a tanácsnak javaslatot tenni Andreánszky felmentéséről. „Ekkor - folytatta Bárczy - a királyi biztos, mint az ő akaratának leghivatalosabb magyarázója kijelentette, hogy úgy értelmezi ezt az átiratot, hogy ő (ti. a tanács) mentse fel állásától, tehát itt a tanácsnak nincs más dolga, mint végrehajtani a fizetés beszüntetését és új egészségtantanárt alkalmazni. Arra nézve, hogy a kir. biztos mit értett az átirat alatt, tényleg a kir. biztos volt hivatva nyilatkozni." Végül Bárczy is hangsúlyozta: „a kir. biztos az ő teljhatalmánál fogva adta ki azt a rendeletet, amely így szólt: elrendelem, hogy Andreánszky Jenő állásától felmentessék. A tanácsnak kellett ezt végrehajtani, mert ő (ti. a királyi biztos) nem szüntethette be a fizetést"; majd újra arra tért ki, hogy ő maga személy szerint nem tehetett mást, mint hogy kijelentette: nem hajlandó a biztos által kívánt javaslatot megtenni, de az ügyben a tanácsnak sincs semmi szégyellnivalója. A közgyűlés ezek után a tanács jelentését elfogadta, majd határozatilag azt is kimondotta, hogy „a törvényhatósági önkormányzat, valamint az alkotmányos jogrendnek jövőre szóló teljesebb biztosítása érdekében a megfelelő törvényjavaslatoknak mielőbbi előterjesztése ügyében a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztést intéz."

94 Igen jellemző az, hogy a királyi biztos működésének végleges lezárása ilyen kicsinyes hibakeresésekbe torkollott. A leglényegesebb kérdésről - az önként befizetett adók beszolgáltatásáról - a volt ellenzékiek immár szót sem ejtettek; a tanács erre vonatkozó semmitmondó frázisait minden további nélkül elfogadták. Nyilvánvalóan amiatt, mert az önkéntes adók visszatartása - mint többször utaltunk erre - törvényellenes lépés volt, és ezért ezt az ügyet most már kellemetlen lett volna bolygatni. Mindez viszont azt mutatja, hogy az autonómián esett sérelem gyakorlatilag jelentéktelen volt, de azt is, hogy az ellenállás adott formájában egy abszolutisztikus fordulat esetén mennyire alkalmatlan lett volna arra a feladatra, amit az ellenzék „az alkotmányosság megvédésének" nevezett. A felterjesztést egyébként a főváros a belügyminiszternek hamarosan el is küldte. A felterjesztésben közölték a miniszterrel, hogy a közgyűlés foglalkozott „az előző kormány alatt a székesfővárosra kiküldve volt királyi biztosnak jogainkat mélyen sértett törvénytelen, de részünkről már eleve semmisnek nyilvánított intézkedéseivel - a főv. tanács előterjesztéséből megállapítottuk, hogy az erőszakos intézkedésekkel annak idején megszakított jogfolytonosság minden irányban helyreállíttatott", ám annak érdekében, hogy „a hasonló törvénysértésekre való hajlandóságnak eleje vétessék, vagy legalább a mégis netalán megkísérlendő törvénysértések ellen való védekezés hatályossá és teljes sikerűvé változhassak", felkérték a minisztert a törvényhatóságok önkormányzati jogkörét és az „alkotmányos jogrendet" biztosítani hivatott törvényjavaslatoknak a képviselőház elé való terjesztésére.

95 Andrássy március elsején válaszolt a felterjesztésre, közölve, hogy „a minisztérium a trónbeszédben foglalt legfelsőbb kijelentéshez híven az országgyűlés előtt ismertetett programjának erre vonatkozó részét az előkészítés alatt álló törvényjavaslatok útján mielőbb megvalósítani szándékozik."

96 A tanács a március 7-i ülésén a miniszter válaszát tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a választ bemutatja a legközelebbi közgyűlésen.

97 A közgyűlés 1907. március 13-án foglalkozott a miniszter válaszával; s azt a maga részéről is minden további megjegyzés nélkül egyszerűen csak tudomásul vette.

98 1907 elején zárult le végül a Rudnay Béla mint főkapitány ellen az 1905. december 20-i köz164