Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
5. A királyi biztos távozik. Az alkotmányosság és törvényesség helyreállítása
togatása alkalmából pedig testületileg fog a pályaudvaron a király fogadtatásán megjelenni. 17 A fenti javaslat ellen az április 12-i közgyűlésen egyedül Sümegi Vilmosnak volt kifogása. Sümegi azt indítványozta, hogy mielőtt a törvényhatósági bizottság bármihez is kezdene, vagy bármiféle határozatot is hozna, előbb - mint mondotta - „fertőtlenítsünk itt". A „fertőtlenítés" vagy másképpen „az alkotmányosság és törvényesség helyreállítása" azonban már Sümegi javaslatától függetlenül is - és már az aznapi tanácsülésen - kezdetét vette; mégpedig Andrenszky Jenőnek tanári állásaiba való visszahelyezésével. 18 További lépésként azután Platthy György bizottsági tag egy olyan értelmű javaslatot terjesztett be a közgyűlés elnökségéhez, amelyben annak határozatként való kimondását javasolta, hogy a tanács utasítást kapjon, hogy „a Rudnay Béla által királyi biztosi minőségben kiadott rendeleteket, valamint a székesfőváros önkormányzata körében ezek alapján létrejött összes határozatokat a Fővárosi Közlönyben való kinyomatás útján terjessze a legközelebbi közgyűlés elé". 19 Platthy indítványát - egyéb politikai jellegű tárgyakkal együtt - az április 18-i közgyűlésen tárgyalták a városatyák. Ezt megelőzően - április 17-én - a tanács Wekerle Sándor miniszterelnöknek a kormány megalakulását tudató leiratával foglalkozott, s úgy határozott, hogy a közgyűlésen a leirat egyszerű tudomásulvételét fogja javasolni; azért, mert az április 12-i közgyűlés már hozott egy olyan értelmű határozatot, amely az új kormánynak küldöttség által való üdvözlését mondotta ki, s így a miniszterelnök leiratával kapcsolatban további intézkedésekre nem látott semmiféle okot. 20 Az április 18-i közgyűlés a tanács javaslatát Wekerle fentebb ismertetett leiratára vonatkozóan tudomásul vette; ugyanakkor tudomásul vette Fejérváry április 8-án kelt, már említett leiratát Rudnay felmentéséről; Platthy indítványát pedig elfogadta, s ennek értelmében határozatot hozott arról, hogy a tanács a királyi biztos által kiadott rendeleteket és az ezek alapján tett intézkedéseket minél előbb jelentesse meg a Fővárosi Közlönyben. 21 A tanács a közgyűlés határozata alapján utasította a jog-ipar- és rendészeti ügyosztályt, hogy a királyi biztos rendeleteit gyűjtse össze, majd az április 26-i tanácsülésen úgy határozott, hogy a királyi biztos összegyűjtött rendeleteit és a tanácsnak ezen rendeletek alapján tett intézkedéseit a Fővárosi Közlöny másnapi számának mellékleteként nyomtassák ki. A biztos által kiadott rendeletek a tanács által ezek alapján tett intézkedésekkel, illetve egyes ügyek még elintézetlen voltára való utalásokkal a Fővárosi Közlöny 1906 április 27-i számának mellékleteként meg is jelentek. 22 A királyi biztos rendeleteinek megjelentetésével kapcsolatosan ismét érdemes röviden ismertetni a különböző pártállású napilapok erre vonatkozó kommentárjait. A Népszava például azt fejtegette: nem tudni egyelőre, hogy a közgyűlésen a királyi biztos által kiadott rendeletekkel mit szándékoznak csinálni. A legtöbb rendelet ugyanis - a kommentátor véleménye szerint a királyi biztos „aktuális ténykedésére" vonatkozott, s így ezek Rudnay távozásával már hatályukat is vesztették. Végül is arra a megállapításra jutott a cikkíró, hogy az egész akció csak arra lesz majd jó, hogy a városatyák ismét puffogtathassák hazafias frázisaikat, és az időt teljesen haszontalanul töltsék el. 23 Ezzel szemben az Egyetértés kommentátora felháborodva közölte, hogy a Rudnay által kiadott rendeletek nagy része „persze . . . személyi ügyekre vonatkozott", s hogy a királyi biztos „mélyen belenyúlt a főváros autonómiájába, beleavatkozott a legminuziózusabb kérdésekbe, kinevezett orvosokat a kórházakba, s mint ex főkapitány jelentőséget 150
