Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
4. A királyi biztos a főváros élén
rása Hamza ügyében a vonatkozó rendelkezések értelmében fegyelmi vétségnek nem tekinthető, részben pedig azért, mert - mint írta - „a fegyelmi választmány ülésén a magyar közjog által nem ismert kir. biztos elnökölt, tehát a választmány törvényellenesen volt megalakítva"; és így annak határozata jogilag nem lehetett érvényes 72 . A Hamza-féle ügy Almássy jóvoltából így politikai jelentőségre emelkedett; Wehner, illetve Kozma és Búzás ügye viszont eleve politikai jellegű ügy volt. Wehner Gyula elemi iskolai igazgató-tanító ellen azért indult meg a fegyelmi eljárás, mert Wehner az 1905. évi képviselőházi választások alkalmával növendékeivel küldött szét aláírási íveket Polónyi megválasztása érdekében, s ezért a Szabadelvű Párt belvárosi végrehajtó bizottsága feljelentette őt. A fegyelmi választmány a március 17-i ülésen a Wehner elleni vizsgálat folytatását rendelte el a tanácsnak, s egyidejűleg Wehnert állásától is felfüggesztette. Végleges döntést azonban a választmány - annak ellenére, hogy az eddigi vizsgálatok alapján is már úgy látta : Wehner „oly fegyelmi vétséget követett el, amely a legsúlyosabb beszámítás alá esik, s amelynek ez okból a felfüggesztésben megnyilvánuló előzetes megtorlás minden esetre helyén van" -, nem hozott; s az ügy végleges lezárásához további kérdések tisztázását feltétlenül szükségesnek mondotta. 73 Wehner az ellene megindított eljárás miatt benyújtotta nyugdíjazás iránti kérelmét. Erről a tanács egy március 31 -én kelt jelentésében tájékoztatta a királyi biztost. 74 Kozma Gyula és Búzás István ellen ugyancsak az 1905. évi választások idején az ellenzéki jelöltek melletti korteskedés miatt került fegyelmi eljárás lefolytatására sor; s annak ellenére, hogy helyettes tiszti főügyész az eljárás felfüggesztését javasolta, mivel - indoklása szerint - „az a panasz, hogy a panaszlottak a feljelentés mellett bemutatott névjegyzéket a vezetésük alatt álló tanintézet növendékeivel azok szüleihez küldték és a szülőket ily módon bizonyos jelölt melletti szavazásra reá bírták volna, beigazolást nem nyert", a fegyelmi választmány Kozma és Búzás ellen is a vizsgálat további folytatását rendelte el, s Wehnerhez hasonlóan mindkettőjüket állásaikból is felfüggesztette. 75 A közigazgatási bizottság elnökének teendőit Rudnay a bizottság ülésein kívül is intézte. így március 19-én Liebschütz Samu szatócs egészségrendőri kihágási ügyével kapcsolatos iratokat küldte fel a másodfokú elbírálás előtt szakvéleményeztetés végett a földművelésügyi miniszterhez; 76 majd március 22-én Schwarz Lipót hasonló jellegű ügyét terjesztette fel ugyanoda a királyi biztos. 77 Március 3-án idősebb Komis Lajosné adóüggyel kapcsolatos panaszát továbbította Rudnay a közigazgatási bírósághoz; 78 március 14-én pedig a VII. kerületi elöljáróságnak hagyta meg, hogy Laquer Sándor fenyvesvölgyi községi végrehajtónak a VII. kerületi községi bíróság elleni panaszát vizsgálja ki. 79 Március 2-án egy Novotny János nevű katonaköteles fiatalembernek a tanácshoz benyújtott kérelmét küldte fel a királyi biztos a honvédelmi miniszterhez. Novotny azért folyamodott a tanácshoz, hogy katonai szolgálatának letelte előtt megnősülhessen. Rudnay a kérelmet azzal továbbította, hogy a közigazgatási bizottság véleménye szerint a kért engedély megadható. 80 Hasonlóképpen véleményezte Rudnay Szekrényessy Béla 81 , Farkas József 82 és Drabik Sándor 83 kivételes nősülési kérelmeit is. Az ügyek egy része csak Rudnay távozása után zárult le; a kért engedélyt azonban a kérelmezők valamennyien megkapták. A közigazgatási bizottság elnökének minőségében Rudnayra egy meglehetősen kényes feladat is hárult: saját fegyelmi ügyének az intézése. Rudnay március 31 -én írt fel a belügyminiszterhez 136
