Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
182 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében A boltok tekintetében jelentősebb változás nem történt, ami különösen az újonnan épülő peremterületeken (Újváros, Kertváros) jelentett problémát. Ugyanakkor a bánya élelemtárai is elvesztették jelentőségüket, miután 1952- ben megnyílt a VIII. telepen az Állami Áruház. Ahogy az elődközségek, úgy az egyesített Tatabánya Megyei Város életében is fontos szerepet játszott a borfogyasztási adó behajtása. Bár több adós is megpróbálta annak eltörlését kérni a képviselőtestületnél, mint például a Szabadságharcos Szövetség, ezeket többnyire nem engedték el.114 A termelőszövetkezeti termelés újjászervezése és a szőlőművelés válsága 1956 után 1956-ban a megmaradt termelőszövetkezeti tagok közül is sokan beszüntették munkájukat, éppen az őszi betakarítás idején, de a szükséges munkálatokat ennek ellenére is sikerült elvégezni. Az I. típusú termelőszövetkezetek (Virágzó és Táncsics) megszűntek, földjeiket 1957-ben felparcellázták, és a volt tsz-tagok egyénileg folytatták tovább a termelést. 18 alsógallainak 150 kataszteri hold, 84 bánhidainak 574 kát. hold, 14 felsőgallainak pedig 116 kát. hold földet adtak ekkor vissza. így csak a Szabadság Termelőszövetkezet maradt meg a városban 70 taggal, területállománya pedig 685-ről 430 kataszteri holdra csökkent. A termelőszövetkezet vagyona 3 millió volt, munkaegységük értéke pedig 44,8 forint. A következő évben a termés rosszabb volt, így a bevételek tovább csökkentek. A termelőszövetkezeti termelés lassú újjáépítése 1958-ban kezdődött meg. Ebben az évben szövetkezetfejlesztési bizottságot állítottak fel, és az ipari létesítmények patronáló mozgalmait is újjászervezték, ami különösen a Tatabányai II. Erőműnél működött. Ennek hatására 1959-ben a gazdák nagy része önként vagy kényszerből újból belépett a termelőszövetkezetekbe. A felsőgallai területeken Előre néven alakult újjá a termelőszövetkezet 71 taggal 579 kataszteri holdon, Alsógallán pedig a Jószerencsét Tsz jött létre 47 taggal 346 kataszteri holdon. 1959-1960-ban újabb tagosítás történt, aminek köszönhetően a Szabadság és a Jószerencsét területe növekedett, előbbi 1124, utóbbi 434 kataszteri hold nagyságú területen termelhetett. Az 1960-as és 1970-es években tovább folytatódott a város fejlődése, melynek lakossága 1960-ra elérte a 52 000 főt. 1959-1961-ben kialakították a város újabb Általános Rendezési Tervét. Ezzel új városközpontot, alrégió központot, 114 Repertórium 1. 36 p. (1948/117. sz. kgy. hat. 1948. szeptember 24.)
