Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
180 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Tervlemaradásban főként a termelők voltak, különösen az egykori felsőgallai területeken, a Keselő, a Kávária-dűlő és Hosszúhegyi-dűlő szőlőiben.101 A város termelési bizottságai közül a II. kerületi (bánhidai) gyakorlatilag nem működött, részben a parasztság sérelmei miatt a kertvárosi és újvárosi kisajátítási eljárás nélküli építkezések miatt. Az I. kerületi (alsógallai) eredményesen működött, különösen a mozgósítás terén járt élen. A legeredményesebb a III. kerületi (felsőgallai) volt, ahol működött a mezei rendészet és három dűlőjének szőlőjét is őrizték.102 A tervgazdálkodás mellett az egyre magasabb szintű korszerűsödés jellemzi ennek a korszaknak a bor- és szőlőművelését. Már 1947-ben indultak az ezüst kalászos állami gazdasági tanfolyamok,103 azonban hatását igazán csak az 1950-es években kezdte el éreztetni. A termelőszövetkezeti és egyénileg termelő parasztok részére ősszel és télen szerveztek gyakorlati tanfolyamokat, melyek tekintettel voltak a terület termelési viszonyaira is. A kertészeti, szőlő- és gyümölcstermesztési előadássorozaton belül többek között a következő témakörökben bővíthették ismereteiket a mezőgazdasági termelők: talajkiválasztás és talajelőkészítő munkák; helyi öntözési lehetőségek; szőlő és telepítése; csemegeszőlő a háztáji gazdálkodásban, szőlő metszése; szüret és helyes borkezelés; védekezés a szőlő kártevői ellen.104 Az olyan hagyományos munkák mellett, mint a szőlőnyitás, metszés, venyige hordás, négyszeri kapálás, válogatás, kötözés, kötözéses kacsozás és talaj verés, szüret, törköly préselés, puttonyhordás, valamint csemegeszőlő szedés, megjelent a mesterséges porzás és a permetezés is. Egyre nagyobb teret nyert a műtrágyázás is a hagyományos trágyázás mellett, a város szőlőtermő területére nagyjából 1800 q trágya mellett 37 q pétisót használtak fel 1953-ban. Ezzel együtt a szőlőmüvelési eszközök is bővültek a hordó, szőlődaráló és szőlőprés mellett permetezőkáddal és hátipermetezővel. Értékesítési lehetőségek egy születő iparvárosban 1946-ban a forintrendszer bevezetésével megszűnt a cserekereskedelem, a magánkereskedők pedig a piacokra szorultak vissza A fő vásárlók továbbra is a bányavállalat és az ipari dolgozók voltak, akiknek az igényeit helyi bortermelői TMJVL XXIII.123. 13. doboz. Mezőgazdasági Osztály beszámolója. 1956. január 16. 102 TMJVL XXIII. 123. 13. doboz. Termelési bizottságokkal való foglalkozás. 1954. október 1. 103 TMJVL V.102. 6. doboz. Állami gazdasági tanfolyamok tartása. 1947. szeptember 16. 104 TMJVL XXIII.123. 13. doboz. Mezőgazdasági dolgozók téli oktatásának előkészítése. 1955. április 8.
