Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
96 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Az egyházi bírósághoz való fordulás valódi oka más volt. Azt kell feltételeznünk, hogy a per első szakasza után Schwarcz talán már nem bízott abban, hogy világi bíróság előtt is sikerre viheti az ügyét, és ezért fordulhatott egyházi fórumhoz, amelyhez a misealapítási történet csak egy gyengécske ürügyként szolgált. Ha lett volna rá elegendő idő, bizonyosan kiderült volna, hogy az egyházi bíróság nem illetékes a szőlő kérdésében, hiszen Angelo magyarországi tartózkodása idején máskor is megtörtént, hogy világi fórum elé tartozott az eléje vitt per, és ismerünk rá példát, amikor erre hivatkozva annak rendje s módja szerint el is utasította a bíráskodást.81 Felvetődik az a kérdés is, hogy kinek a sugallatára fordulhatott Schwarcz a legátushoz? Mivel Szatmári György, a sógora ekkor még nem kezdte meg egyházi pályafutását, így komolyabb kapcsolatrendszere és tájékozottsága sem lehetett még klerikus körökben, ezért valószínűleg nem ő játszhatott szerepet ebben a döntésében. A per e szakaszának temérdek írott forrása 1489 őszén kerül a szemünk elé. Schwarcz György kérésére ugyanis Angelo bíboros szeptember 19-én a Bártfa határában lévő, schönwaldi (Klusov, SK), richwaldi (Richvald, SK) és újfalusi (Bardejovská Nová Vés, SK) plébánosokkal a színe elé, Budára idéztette a bártfaiakat, ahol az idézéstől eltelt 25. napon voltak kötelesek megjelenni, ám ez végül csak az év végén történt meg.82 Az első tárgyalás eredményéről nincs információnk. Ugyanakkor, valószínűleg a legátus első idézéséhez köthető az 1489. évi perirat azon megjegyzése, miszerint a bártfaiak engedelmesen Angelo színe elé járultak, ám ott arra hivatkoztak, hogy a hajdani királyok révén olyan kiváltsággal rendelkeznek, miszerint nem lehet közülük senkit sem egyházi bíróság elé idézni.83 1490. január 8-án Ginorus János, Georg Schwarcz ügyvédje készített felterjesztést a bíborosnak megbízója nevében, amelyben röviden felvázolta az eddigi eseményeket.84 A bártfaiak nem csupán kifogásolták az egyházi bíróság elé citálásukat, hanem konkrét lépéseket is tettek azért, hogy ügyük a tárnokmester elé kerül81 Kalous 2021. Lili. p. „causam ipsam non nostrum spirituale, séd vestrum seculare iudicium concemere agnovimus” - DL 56234 (1489). 82 DF 215490, Iványi 1910. 2724. sz.; DF 215199. 83 „cives Bartphenses... coram dicto domino Angelo comparuerunt atque ibidem nonnullas exceptiones exhibentes, allegantes, quod quia essent privilegiati per condam dominos Reges, quod nullus quispiam homines eos trahi debere ad forum spiritualem”- DF 215268, illetve: „causa Georgii Schwartz esset prophana et non concemens forum spirituale” - Bonis 1997. 3538. sz. (Hibás, I486, évi dátummal.) 84 DF 215514, Iványi 1910. 2746. sz. Ginorusnak ezen kívül még egy datálatlan felterjesztését (manifestatio) ismerjük - ezt a per későbbi szakaszában, 1494 körül másolták be a bártfaiak egy másik periratba -, amely saját nézőpontjából, de ennél is részletesebben mondja el a fent már ismertetett eseményeket. DF 216021.
