Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Gulyás László Szabolcs: Egy szőlőtől a kánonjogig 87 elhelyezkedés birtokjogi értelemben nem minden esetben felelt meg a földrajzi értelemben vett - és olykor oklevélben szereplő - fekvéssel. Az említett, Sátorhegyen lévő szőlő tehát birtokjogilag Tállyához tartozott, földrajzi szempontból azonban Szántó határában állt.35 A fenti rokonságon keresztül tehát az alapvetően Liptóban otthonos Kispalugyai Márton és testvére nagyon komoly ingatlanhoz jutott a Hegyalján. Mivel azonban ez mind földrajzilag távol volt szükebb pátriájuktól, mind maga a szőlőművelés idegen terep lehetett számukra, néhány év elteltével Márton úgy döntött, hogy megválik a zsíros falattól, s ilyen módon ajánlotta fel azt a bártfaiaknak megvételre. Az ügylet nyélbeütése után pedig annak rendje és módja szerint vissza is tért Liptóba, ahol a fent leírtaknak megfelelően 1492- ben távozott az élők sorából. Miután áttekintettük a szereplők családi helyzetét, ki lehet jelenteni, hogy Georg Schwarcz rokonként történő fellépése az adásvétel ellen teljes mértékben indokolhatónak látszik. Bizonyos, hogy a Kassán honos, gazdag és befolyásos Schwarczok családi kapcsolatban álltak a szintén jómódú kassai Tóth rokonsággal és ez volt az egyik alapja annak, hogy Georg rokonságra hivatkozva megtámadhatta a szőlőadásvételt. A kérdést egyértelműen lezárja az az 1510- ből származó adatunk, miszerint amikor bizonyos Palugyai Gáspár - aki nem lehet más, mint Kispalugyai Márton imént említett kassai unokaöccse, azaz III. Gáspár - 1510-ben meghalt, akkor kassai házát és egyéb javait maga Georg Schwarcz vette tiltás alá, ami kétség nélkül bizonyítja a két család közt fennálló rokonságot.36 Igaz, a rokonsági szálakat pontosan nem ismerjük. Az igazság rögös útján (1486-1487) Miután az adásvétel a Kispalugyaiak és Bártfa között 1486 legelején lezajlott, és a bártfaiak hozzáláttak a szőlő műveléséhez,37 váratlanul nagyszabású per bontakozott ki az ingatlan miatt. A per első szakaszáról többek között egy, a bártfai városi levéltár anyagában található feljegyzés tájékoztat minket áttekintő jelleggel.38 Habár a levéltári adatbázis szerint ez Georg Schwarcz nevéhez 35 Gulyás 2019. 78. p. Ehhez még azt is érdemes hozzátenni, hogy talán pontosan emiatt a sajátosság miatt éppen Szántó és Tállya az a két település a régióban, amelyek mezővárosi magisztrátusai között a középkor végén szoros együttműködés figyelhető meg. Gulyás 2017a. 183-185. p. 36 Kerekes 1913. 56. p. 37 Egyértelműen bizonyítja ezt a tállyai „nagy szőlő” 1486-1487. évi számadása is. DF 215269. 38 DF 215268.
