Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
84 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében ban külföldi kutatók figyelmét is felkeltette, megemlíthető ebből a szempontból például Antonin Kalous és Mária Fedorcáková neve, akik nagyon röviden, néhány sorban szintén foglalkoztak a témával munkáikban, akárcsak Stanislaw A. Sroka, aki egy lábjegyzetet szentelt a pernek Bártfáról szóló kiváló monográfiájában, ám abban is több dolgot félreértett.18 Visszatérve a szőlőhöz: az adásvétel tehát mindenki nagy megelégedésére 1486 elején nyélbe üttetett. Az öröm azonban nem tartott sokáig, mivel ezt követően az ügyletet jogi úton megtámadták. A szőlőért bejelentkező személy az oklevélben szomszédként említett kassai Georg Schwarcz volt, aki rokoni és szomszédi elővásárlási jogára hivatkozva lépett fel az ingatlanért.19 Georg Schwarcz jól ismert figurája mind Hegyalja, mind Kassa város középkor végi történetének. O azon jómódú kassai polgárok közé tartozott, akik bekapcsolódtak a lengyel területekkel folytatott árucserébe. Schwarcz nagy összegben kereskedett, 1489-ben 373 forint, 1494-ben 90 forint, 1498- ban 316 forint tartozása volt lengyel kalmárokkal szemben. Ezt feltehetőleg Krakkóból behozott iparcikkek áruhitele során halmozta fel. Lengyelország mellett belföldön is aktív volt, hiszen üzleti tevékenysége során az erdélyi szász városokkal is kapcsolatban állt.20 Gazdagsága minden bizonnyal a borkereskedelmen alapult. Ezt bizonyítja, hogy az 1480-as években a régióban több szőlőt is szerzett. 1483-ban a liszkai Előhegyen, 1485-ben a szántói Agyas-hegyen tudunk szőlőjéről, míg a fenti adásvételi szerződés értelmében 1486-ban a tállyai Sátor-hegyen is volt már egy szőlője.21 Kassa közéletében is fontos szerepet játszott, a 15. század végén sokszor került be ugyanis a városi tanács tagjai közé. Folyamatosan esküdd címet viselt 1487 és 1489 között, de 1491-ben és 1492-ben is a jurátusok között találjuk a nevét. 1493 és 1495 között három éven keresztül bíróként tevékenykedett.22 A 16. század első két évtizedében továbbra is a legbefolyásosabb kassai polgárok közé tartozott. 1505-től több alkalommal újra esküdd és bírói címeket viselt.23 A fentiek alapján Schwarcz - habár a szőlőbirtokos kassai polgárság között nem tartozott a legnagyobb adófizetők közé24 - figyelemre méltó egzisztenciával és befolyással rendelkezett lakóhelyén, ami lehetővé tette számára, hogy a méregdrága szőlőért bejelentkezzen. Georg Schwarcz kiemelkedő társadalmi helyzete előkelő rokonsággal páro18 Kalous 2021. LII-LIII. p.; Fedorcáková 2021. 63. p.; Sroka 2016. 103. p., 520. jegyzet. 19 „tarn ex consanguineitate, tam vinearum vicinitate” - DF 215268. 20 Kerekes 1913. 57., 70., 76. p. 21 DF 272257, DF 215139, DF 215201. 22 Magdosko 2017. 251-252. p. 23 Tóth-Szabó 1906. 21-22. p„ H. Németh 2006. 37-53. p. 24 Gecsényi 1972. 345. p.