Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Recenziók
A liget - egykor A Liget - egykor Szerk. Brunner Attila - Perczel Olivér Budapest, 2021. Budapest Főváros Levéltára. 163 p. 461 A Városliget történeti jelentőségű közkert, amelyről a 200 éves évforduló és az utóbbi években zajló fejlesztések okán több tanulmány, publikáció, koncepció és terv látott napvilágot. Budapest Főváros Levéltára gazdagon illusztrált kötetet jelentetett meg, amely bizton ajánlható mindenkinek, akit érdekel a főváros és az első közpark fejlődéstörténete, a városfejlődést motiváló vagy éppen elszenvedő zöldterület múltja. A könyv öt fejezetben mutatja be a Liget fejlődését s annak társadalmi és politikai hátterét. Az első, Fabó Beáta A Városliget szerkezeti változásai című tanulmánya, az Ökördűlő és Városerdő korszakától indul, majd a Fleinrich Nebbien tervezte közpark - vagy népkert, ahogy a tervező nevezte - születésétől eltelt két évszázadot elemzi egészen a 2010-es évekig. Ez a záró dátum érthető és jogos, hiszen a Liget fejlesztését kimondó kormányhatározat az addig a Főváros kezelésében álló park életében gyökeres változást hozott, mitöbb, ez a változási folyamat még ma sem zárait le. Az „elintézményesült” Liget egyszer talán egy másik könyv témája lehet. Fabó Beáta tartalmas és alapos történeti elemzését szépen támasztja alá és illusztrálja a Flidvégi Violetta által összeállított ábraanyag és a Liget egyes fontosabb épületeiről, építményeiről szóló „keretes” írások. Ezt a tanulmányt négy rövidebb fejezet követi, amelyek a park egy-egy szeletét, térhasználatát, társadalmi jelentőségét mutatják be. A négy tematikus rész - remek szerkesztéssel - szinte a Városliget teljes történetét lefedi, miközben a résztémák olvasásához és megértéséhez a főtéma ábraanyaga kiváló hátteret nyújt. De haladjunk sorban, kezdjük a könyvbemutatót az átfogó első fejezettel. A térképekkel, tervrajzokkal és egykorú ábrázolásokkal gazdagon illusztrált tanulmányban a logikus időrendi szerkesztés révén jól követhető a Liget kialakulása, változása s annak különféle szintű és indíttatású mozgatórugói, a fővárosi és a nemzeti érdekek mentén való fejlesztések különböző térszerkezeti és térhasználati következményei. A Városligetre tökéletesen illik a mondás: csak a változás az állandó. Egy közpark, egy növényekkel komponált térrendszer esetében a negyedik dimenzió már önmagában is változást jelent. Itt azonban sokkal többről van szó: a 19. század elején megszületett park úgy integrálódik a növekvő, erősödő városba, hogy közben területe időről időre tetemesen fogyatkozik, és a megmaradt terület hasznosítása is sűrűsödik. A Nebbien tervezte népkert 130 hektárról az idők során 90 hektárra „ment össze”, nem beszélve itt az „ideiglenes” igénybevételről (Országos és Millenniumi Kiállítás, BNV). Az épületeket, építményeket, burkolatokat igénylő rendezvények is egyre nagyobb területet foglaltak el. A 2010-es évek építési programja előtt a Városliget beépítettsége (csak az épületekkel számolva) meghaladta a 7%-ot. Fabó Beáta a történeti ábrázolásokra támaszkodva helyesen állapítja meg, hogy a Liget Nebbien-féle térszerkezetének kialakítása, a legfontosabb vízrendezési és kertészeti munkák 15 év alatt elkészültek. A térképi ábrázolások, ha nem is pontosan, de Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. 2021.461-465. p.
