Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Recenziók
Recenziók Fabó Beáta Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között Budapest, 2021. Budapest Főváros Levéltára. 320 p. „Felépült egy újabb fantáziátlan, semmitmondó templom. Csak ennyi lenne?” E provokatív kérdés vezeti be Fabó Beáta új könyvét, mely a főváros két világháború közötti katolikus templomépítészetét mutatja be. A kérdés magyarázata abban a fotomontázsban rejlik, amelyet Bierbauer Virgil közölt 1930-ban folyóiratában, a Tér és Formában, szóvá téve, hogy a húszas években szinte csak történeti stílusokban épültek templomaink, s ezek színvonala bizony igen alacsony. A modem építészet szemszögéből nézve nem is nagyon lehetett másképpen minősíteni a szegényes neoromán, neogót utánzatokat, a kérdés azonban arra vonatkozik, hogy azonosítható-e az egész korszak a historizáló egyházi épületekkel? Hogy minden historizáló templom a vonal alatti kategóriába tartozik-e? Vagy folytatva ezt a gondolatot, érvényes-e, használható-e ma is a modem építész mércéje a múlt alkotásainak megítélésére? Mielőtt e kérdésekre választ keresnénk, jegyezzük meg, hogy a választott korszakban igen fontos szerepet kapott az egyházi - s ezen belül elsősorban a katolikus építészet. Ez nem meglepő, hiszen a háborútól, forradalmaktól és Trianontól sújtott ország önálló életét a keresztény-nemzeti eszme jegyében kezdte meg. A vallás vigaszt, fogódzót nyújtott, de a politika a „bűnös város”, Budapest szellemi megtérítését is az egyházaktól várta. így épült ebben az időszakban csaknem másfélszer annyi templom a fővárosban (ha jól számoltam, ötvennégy darab), mint amennyi korábban ott állt. A két világháború közötti korszak építészetéről számos könyv és tanulmány szól, ám ezt a metszetet - és ilyen mélységben - eddig senki sem dolgozta fel. A több mint háromszáz oldalas és legalább ezer képet tartalmazó kötet ezentúl megkerülhetetlen forrása lesz a témának. Minden benne van. Nemcsak a legfontosabb művek, hanem a kisebb és kevésbé ismert munkák, meg nem valósult tervek, sőt, korábban sehol nem publikált alkotások. Ki hallott például az Etele térre tervezett nagy plébániatemplomról? Ki látta már a Szentlélek templom tervét, amelybe az 1938-as eucharisztikus kongresszus főoltárát akarták beépíteni, vagy az Árpád-házi szentek kereszt alakú toronyként elképzelt emléktemplomát, melynek mintája állítólag egy Frank Lloyd Wright-terv? (Utóbbi kettő Lechner Jenő munkája.) Az ismert épületekről közreadott képanyag is szokatlanul gazdag: tartalmazza a megelőző tervpályázatok nyertes terveit, az építéstörténet pedig végigköveti a folyamatot a korai tervváltozatoktól az építés képein át a felszentelésig, archív fotókon és mai színes felvételeken. A fő fejezetek kronologikus sorrendben tekintik át a korszak építési szakaszait. A korai, főként saját erőből történő templomépítések (1921-1927) után a főváros három részben megvalósuló programja következik három fejezetben, kitérve persze más, párhuzamosan zajló, a fővárostól független építkezésekre is. Igen érdekes a különleges hivatásit templomokkal foglalkozó fejezet, melyben emléktemplomok, a Szentföldtemplom, intézmények, iskolák, kórházak, szerzetesrendek kápolnái és temetőkápol-Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. 2021.441 443. p.
