Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Géra Eleonóra: A borok városa, a város bora 43 bokát, a termést mindenképpen leszedette. Ha ezt más tette meg a magisztrátus engedélye nélkül, az lopásnak minősült.36 Előfordult, hogy az évekre Budáról elvezényelt császári hivatalnokok, katonatisztek átmenetileg a magisztrátust kérték meg szőlőik felügyeletére. Ilyen esetekben a termést a városházára szállították és megjelölt hordókban tárolták a borospincében. Sok éven át gondját viselte a város a már említett Franz Kari Koberg (Kopperg) császári kapitány szőlőinek, akinek 1712-ben például 78 akó bora állt a városháza borospincéjében. 1719-ben végül a tanács a szőlő eladása mellett döntött, mivel nem lehetett máshogyan rendezni a kapitány lejáró hitelét.37 A magisztrátus felelt az ún. kegyes alapítványként (pia legata) kápolnák támogatására felajánlott szőlők müveltetéséről. A magisztrátus rendszerint az egyik belső tanácsost rendelte ki a magánalapítású kápolna jövedelmeinek kezelésére, beleértve az ezek fenntartására hagyományozott szőlőt is. Ilyen alapítványi szőlőt hozott létre például Johann Hanß pék polgár, aki a vagyonos belső tanácsos Tobias von Krempel idős özvegyét vette nőül. Első felesége halála után ismét megnősült, végrendeletének megfogalmazása idején azonban nem volt gyermeke, ezért üdvözüléséről maga gondoskodott. Első feleségétől örökölt szőlőiből 3 fertályt azzal a feltétellel bízott a magisztrátusra, hogy az itt termett borok eladásából befolyó összegeket évente három kápolna, a Kéményseprő-kápolna, a Gellért-hegy alatt elhelyezkedő, ún. Lazarétum-kápolna és a vízivárosi temetőkápolna pénztárába utalják át.38 A városi szőlők területe az idők során nem sokat változott. Az utód nélkül elhaltak szőlőit inkább gyorsan eladták, ritkán fordult elő, hogy egy-két évnél tovább városi kézen maradtak volna. 1718-ban a Székesfehérvári-hegyen, az ún. városkútnál az idők során 17 fertályra növekedett a szőlőskert mérete, a Pál-völgyben pedig 4 fertályra. 1719-ben a város megvásárolta von Kurz báró özvegyétől a család ingatlanait, így a Ferenc-hegyen további 3 fertály 6 nyolcad nagyságú szőlőhöz jutott hozzá, illetve az ebben az évben megvett 36 1716-ban a nem művelt szőlőskertek terméséből 8 akó bort készített a város. BFLIV. 1007. b Alkamarási részszámadás 1716. szeptember 25.- 1717. március 31., alkamarási számadás 1716. 37 Ugyanekkor a Küchel-árva 40 akó borát is a városi borospincében tárolták. BFL IV. 1007.b Részszámadás 1712. május - december.; BFL IV.1002.a Tanácsülési jegyzőkönyv (1719) 18. köt. 133-134. p. 38 Tobias von Krempel özvegye saját vérszerinti fiával került szembe első férje halála után. A fiú többször megverte az asszonyt, aki a Johann Hanß-szal kötött új házasságba menekült. Johann Hanß a nála jóval idősebb asszony segítségével polgárjogot szerzett és a szintén pék első férj mesterjogát is megkapta, valamint jelentős vagyonra tett szert. Egyetlen dolgot nem remélhetett az asszonytól, mégpedig gyermeket. Géra 2019. 166.; BFL 1007.C Kt. 10 Kirchenrechung - Kristinenstadt 1724.
