Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Géra Eleonóra: A borok városa, a város bora 41 Év Szőlőművelés / szüret költségei A város által kimért bor mennyisége / értéke Boreladásból származó bevétel 1714 459 Ft 10 */2 kr [hagyatéki szőlőké: 33 Ft, 54 Ft, 106 Ft] 1715 711 Ft42 V2kr 1716 374 Ft/66 Ft A magisztrátus nemcsak a városi tulajdonban lévő szőlőket müveltette, azok időnként kiegészültek különböző jogcímen a felügyeletük alá került parcellákkal. Az árvaszámtartó Rüdiger Kaspar Keppeler idejétől kezdve az átmenetileg gazda nélkül maradt szőlőskertek műveltetéséről és a termés szüreteléséről a város gondoskodott. A gyámnak választott polgárok számára - különösen, ha több gyermekért feleltek - a tehetős árvák vagyonának kezelése rendkívül nagy terhet jelentett, ezért a tanács időnként csak némi nyomásgyakorlással tudta rávenni a polgárjogúakat a feladat vállalására. A szőlők sok törődést, odafigyelést igényeltek, ezért az árvák nagy kiterjedésű szőlőbirtokait, mint például a Buda 1694-ben elhunyt első szindikusa, (Nikolaus) Georg Küchel után maradt parcellák, a város müveltette. A Küchel-árva30 borát, ahogyan a szintén vagyonos Triller-árváét is évi 25 forint bérleti díj levonásával a város pincéjében tárolták, mivel a bor felhasználását, eladását is a város, pontosabban az árvaszámtartó és az alkamarás intézte.31 A Rákóczi-szabadságharc idején, amikor a szőlőművelés költségei a fegyveres őrségre költött kiadások miatt megnövekedtek, a város kénytelen volt átvenni több árva szőlőjét a határban. 1705-ben a Küchel-szőlő után 67 forintot fizettek, a Wotki-árvák parcellájának műveléséért pedig 23 forintot. Előbbi szőlő végül a városra szállt, 1714-ben műveltetésének költségeit még külön könyvelték, de már városinak mondták.32 30 Küchel szindikus fia szüleitől 4 fertály szőlőt örökölt a Pál-völgyben és 2 fertálynyit a Székesfehérvári-hegyen. BFL IV.1009.g I. Fase. I. Ignaz Küchel osztálylevele (1696). 31 Ignaz Theobald Küchel szőlőjének művelésére 1701 és 1703 között vállalkozott egy polgár, de 1704-ben a szüret környékén kitört, nagy károkat okozó vihar hatására ezzel felhagyott. BFL IV.1007.b Alkamarási számadás 1703., Borszámadás 1704., Alkamarási számadás 1705. 32 BFL IV. 1007. b Alkamarási számadás 1706.; BFL IV.1006.e Főkamarási számadás 20. köt. 129-130. p.
