Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Műhely
Nagy Ágnes: Ingatlanfejlesztés a lakásreform-mozgalom jegyében... 401 adó üzleti célú magánépítkezések viszont nem tömbök, hanem az egyes telkek léptékében működtek.26 Ezért is számított meghatározó jelentőségűnek a francia Rotschild Alapítvány (Fondation Rothschild) egy egész telektömb beépítésére irányuló 1905-ös versenypályázata, amely pályázat katalizátorként hatott a háztömbök szintjén érvényre jutó beépítési módok higiéniai elveken alapuló megújulására.27 Az, hogy a magánépítés több telket fogjon át egyszerre, Párizsban is ritka jelenségnek számított.28 A tömb léptékének követelménye korábbi párizsi lakhelye és az előadásában példaként felhozott, közös udvarokkal újonnan kiépült müncheni szövetkezeti házas negyed kapcsán Fischer József számára jól ismert lehetett. S biztosra vehető, hogy a tömbök megreformálásának kérdése a Fischer és Detoma cég irodájában is napirenden volt a Fenke téri tömb fejlesztésének megindulása idején. Az 1907-ig az iroda alkalmazásában álló, s Fischemél mindössze hat évvel fiatalabb kolgyári Császár Ferenc építész ugyanis 1907-1908 folyamán sorozatban szentelt írásokat a városépítési problémáknak, és tárgyalta ezekben központi kérdésként a közös udvar gyakorlatát.29 Nem elképzelhetetlen, hogy a két építész 1907 folyamán együtt tette meg azt a németországi tanulmányutat, amelynek szakmai élményeire röviddel utána mindketten hivatkoztak. Tapasztalati horizontjuknak korábbról is volt közös eleme: itthoni képzésüket követően mindketten folytattak párizsi tanulmányokat Jean-Fouis Pascalnál.30 Könnyen lehet, hogy párizsi ismereteik mellett a német út friss tapasztalatai is a városépítéssel kapcsolatban a szakmai közönség előtt külön-külön megfogalmazott elképzeléseik közös forrásává válva az irodában folyó munka során hasznosultak. A közös udvar német városokban megfigyelt intézményét mindenesetre egyszerre kezdték el tárgyalni a szakmai fórumokon. Az ebben nagyobb aktivitást kifejtő K. Császár Ferenc 1907 májusától 1908 novemberéig egymás után jelentette meg a városépítés aktuális problémáit taglaló írásait a szaklapokban, mindegyikben kitérve a telekparcel-26 Sonne 2005. 26. p. Kömer Zsuzsa viszont Berlin és Bécs esetében a 19. század utolsó negyedében működő telektársaságokra utal, amelyek tömbléptékű építkezésekkel is foglalkoztak, s ha nem maguk építették a házakat, akkor általuk készített beépítési tervekkel együtt adták tovább a telkeket: Körner 2010. 100. p. 27 Dumont 1991. A szóban forgó tömb Párizs XII. kerületében, a Rue de Prague 8. szám alatt található. 28 Sonne 2005. 49. p. 29 Az 1907 során önállósuló K. Császár Ferenc életútjához: A magyar társadalom lexikonja. 95. p. 30 Pascal Budapesten. Párizsi tanulmányaik időben nem estek egybe, hanem éppen egymást követték. Fischer József 1897 és 1900 között tanult ott, K. Császár Ferenc viszont 1901-től.
