Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Műhely
Nagy Ágnes: Ingatlanfejlesztés a lakásreform-mozgalom jegyében... 399 A reformbeépítés nemzetközi és budapesti tendenciái A Fischer József alkalmazta megoldások a tömb beépítésében szervesen illeszkedtek a korabeli lakásépítés nemzetközi reformtendenciáiba. Az elsősorban az alsóbb társadalmi rétegek lakáskörülményeinek jobbítására törekvő lakásreform-mozgalmat a nagyvárossal szakító kertváros-idea mellett a nagyvárosi lakhatási körülmények meglévő városszövetet megőrző megjavítása is foglalkoztatta.19 Ezen irány központi elemét a tömbök megreformálása képezte újfajta beépítési módok alkalmazásával. A meglévő városszövetet és annak elemeként az utcavonalat megőrző reformtömb megjelenése nemzetközi mozgalom volt, ami nemcsak építészeti terveken és lakóházakban öltött formát, hanem a reformer gondolkodás integráns részét képező építészeti vitákban is a szaklapok és konferenciák fórumain. A városi tömböt megújító megoldások, s azok között a csatlakozóudvaros beépítési mód a tömb közepén egy nagy zöld udvarral több évtizedre visszanyúló előzmények után az 1890-es években kezdett el nagyobb mértékben terjedni az európai nagyvárosokban.20 Az I. világháborúig tartó, majd a háború által megtört reformfolyamatok újító megoldásainak magját a levegőtlen és sötét udvari lakásokat termelő zártudvaros beépítés kikerülése, s helyette a tömbbelsők szabadon hagyása, illetve utca felé való megnyitása képezte. A tömbbelsőkben létrehozott közös zöld udvar; a tömbök belső utcákkal való áttörése és az utca felé megnyitott udvarok kialakítása révén a kvázi utcai homlokzatok megteremtése a szűk, zárt udvarokra néző homlokzatok helyett; az elszakadás a lakószobák bevett utcai elrendezésétől; a lépcsőházak homlokzati síkon kívüli elhelyezése és megsokszorozása; valamint a gangok kiiktatása, illetve korlátozott használata kivétel nélkül a reformgondolkodás terepén zajló nemzetközi kísérletezés eredményei voltak a Lenke téri tömb kiépülésének éveiben. Az építészeti útkeresés eszmei alapját az orvostudomány tuberkulózissal kapcsolatos felfedezései nyomán kiformálódó tudományos építészeti gondolkodás adta, amelynek alapvető követelményét a lakások fénnyel és levegővel való ellátása jelentette, a betegségek megszüntetése céljából. Az egészségügyi szemlélet a lakásépítés terén immáron nem a csatornázás és a folyóvíz mérnöki megoldásával volt azonos, hanem a lakások napfénnyel és szellőzéssel való ellátását biztosító építészeti megoldásokkal: a 19 Sonne 2005.; Bullock -Lead 2010.; Körner 2015.; Mártonffy 2020. 20 Sonne 2005.
