Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Géra Eleonóra: A borok városa, a város bora 39 elkülönítve kezelték a szőlő őrzésére felfogadott csőszök, kerülők, őrök fizetségét, illetve többnyire a szüret költségeit is.26 Az 1697-ben tartott szüret munkáiról rendelkezünk a legrészletesebb adatokkal: október 14-én 17 fő szedte fél napig a városi szőlőkben a fürtöket, a másodiktól a negyedik napig 27 napszámos szüretelt, az utolsó napon, október 18-án ismét 27-en szedték fél napon keresztül a szőlőt. Mellettük minden alkalommal négy puttonyos és négy taposó dolgozott. A présnél segédkezük még a préselés után is hetekig éjjel-nappal őrizték a forrásban lévő mustot. Ebből a forrásból ismert, hogy a szüretelésben segédkezők a napszám mellett kenyeret, sajtot, pálinkát, bort kaptak, a fuvarosok pálinkát és bort. A hordók körül segédkező kádárlegényeket is megvendégelték, ahogyan azokat a napszámosokat is, akik a hordók kimosásához szükséges három szekémyi vizet hozták a Dunáról, illetve a hordók mosásában segédkeztek.27 1709-ben a városi szüret alkalmából 84,5 nap napszámot fizettek ki a termést leszedőknek (fejenként napi 9 kr), 16 napot a puttonyvivőknek (fejenként napi 12 kr), 17 napot a taposóknak, 36 napot a préselőknek (fejenként naponta 24 kr), 8,5 napot a felvigyázóknak, a szél által ledöntött tőkéket szüret előtt felkötözőknek pedig 16 nap napszámot számoltak el.28 29 1. táblázat. A városi szőlők műveltetésének költségei, a boreladás bevételei29 Év Szőlőművelés / szüret költségei A város által kimért bor mennyisége / értéke " - - ■ Boreladásból származó bevétel 1692 9 'A akó 153 Ft 1693 74 Ft 24 kr 29 akó 479 Ft (részben idegen bor) 26 Az első időkben előfordult, hogy a strázsamestert és a törvényszolgát is kirendelték szüret előtt a szőlő őrzésére. BFL IV.lOOő.e 2. köt. 47. p. 27 BFLIV.1002.xxNr. 109. 28 BFL IV. 1007.b Borszámadás 1709. 29 BFL IV. 1006.a Főkamarási számadások, BFL IV.1007.b Alkamarási számadások. A főkamarási számadások és az alkamarás számadásai, valamint az utóbbi által készített borszámadások összegei nem minden esetben feleltethetőek meg. Ez részben abból következik, hogy máshonnan számították a gazdasági év kezdetét és végét, az egyes tételeket nem egységesen könyvelték, bizonyos időszakról hiányoznak a számadások, de a számadásvezető tévedése sem kizárt.
