Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Műhely
390 Műhely tékben.11 A tömb kiépülésének időszaka alatt ezután még egy ízben, 1910 júliusában folyamodtak az ingatlanra terhelt hitelhez, de ezt nem a cég, hanem csak Fischer József vette fel: 30 000 korona váltóhitel került bejegyzésre, ami lényegesen kisebb összeg volt az 1908-as kölcsönhöz képest, s ingatlaneladás sem társult hozzá. Ez utóbbira csak egy év múlva került sor, 1911. május elején. A két 1908-as eladás nyomán a cég mindenesetre közel 110 000 koronához jutott hozzá, amely összeg nagyságrendje összhangban állt a néhány hónappal korábban betáblázott kölcsön nagyságrendjével. Bár a három telek eladásával a tömb egy része idegen kezekbe került, az értékesítés korlátozott volta a tulajdon megtartásának szándékára utalt. A Fischer és Detoma cég kötődése a tömb egészéhez az eladások ellenére alig szenvedett csorbát. A tömb építészeti kialakítása a tervezési munka révén változatlanul a kezükben maradt, tekintve, hogy a három új telektulajdonos közül kettő Fischer Józsefet bízta meg a tervezéssel. Egyedül az Átlós úti saroktelek került ki Fischer József tervezői befolyása alól, miután az általuk eladott ingatlan 1910 közepén újabb adásvétel tárgyává vált. Ily módon a végső formájában hét telekre tagolódó tömb hat épületének tervei Fischer József kezéből kerültek ki, aminek köszönhetően a lehetőség adott volt, hogy egymáshoz több szempontból is illeszkedő lakóházak jöjjenek létre. A homlokzat stílusának megteremtése A tulajdon és a tervezés egy kézben tartása keretet adott a beépítés egységességének megvalósításához. Az egységes tömb gondolata irányította az egyes házak építészeti kialakítását is. A Lenke téri sarokház homlokzatának gyökeres átalakulása 1908 nyarán már ebből fakadt. Az első terv jellegtelen, tagolatlan, csak két sarokkiképzése révén hangsúlyt kapó homlokzatához képest a módosított tervet markáns elemek uralták: terméskővel kirakott kapu, négyszögletes zárterkélyek, íves ablakok és a jellegzetes oromzat, csonkakontyos tetőelemekkel. Ezen elemek egyike sem volt jelen a korábbi terven. Az új homlokzati elemek az első tervhez képest tagoltságot és ritmust adtak az épületnek, ami nemcsak az adott ház esztétikai megjelenésében, hanem a tömb egészének szintjén is hatással bírt. A ritmikusság kialakítására képes elemek alkalmazása révén ugyanis az új megjelenés nagyobb felületen is egységességet tudott biztosítani, úgy, hogy közben a tagolódás révén a nagy felüle11 Egy évvel korábban ezen összeg kétharmadáért, nagyjából 108 000 koronáért vették meg az ingatlant, úgy, hogy a vételár egyharmadával adósak maradtak.
