Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Műhely
386 Műhely A háztömb mint koncepcionális egység Budapestet a városegyesítés óta végbement kiépülése folyamán a tömbszintű magánépítkezések hiánya jellemezte.8 9 Ezzel nem állt egyedül az európai városok sorában: amikor a francia Rotschild Alapítvány pályázatot írt ki egy párizsi telektömb beépítésére 1905-ben, az addig csak telkek szintjén tervezési lehetőséghez jutó építészek előtt radikálisan új perspektívát nyitott.0 A Fischer és Detoma cég Lenke téri telektömbre irányuló második parcellázási kérelme kapcsán a főváros Mérnöki Flivatala deklarálta is, hogy „minden ház pedig külön-külön önállóan lesz építendő”.10 A lakóházépítés hatósági szabályozása nem adott teret a tömb léptékében zajló ingatlanfejlesztésre, az építési szabályzatban az egységet a különállóan kezelt telek jelentette. Ennek ellenére a Fischer és Detoma cég tömböt érintő parcellázási elképzelésében és az egyes házakhoz Fischer József által készített terveken a tömb egységes beépítésének elgondolása körvonalazódott. Ebbe illeszkedett a szabályozástól eltérő, kisméretű telkek kialakításának szándéka is. A koncepcionális egység gondolata első ízben az 1908 áprilisában benyújtott, sorrendben második telekfelosztási kérelemben öltött formát. A cég által készített és a kérelemhez mellékelt parcellázási terven látható volt a lakóházak egész tömbre kiterjedő körvonala, ahogyan az általuk körbefogott nagyméretű belső udvar körül egymáshoz tökéletesen illeszkedve gyűrűt alkotnak. A telekszélekre korlátozódó beépítésnek köszönhetően az egyes parcellák udvara egymás felé nyitott maradt, s akadály nélkül csatlakozhatott egymáshoz. A másik mellékelt tervrajz pedig a tömb valamennyi házának alaprajzi elrendezését is egységes egészként ábrázolta, a belső udvar kertes kialakításával együtt. Ilyen formán a kérelem a tömb egészére kiterjedő és telkenként egymáshoz illeszkedő beépítés koncepcióját jelenítette meg 1908 tavaszán. A tömb egészére berajzolt körvonal folyamatossága, megszakítatlansága a tömböt építészeti egységként kezelő elképzelésről tanúskodott: az egyes telkek elképzelt beépítése tökéletesen illeszkedett egymáshoz, mindegyik a másik folytatását alkotta. S a tervrajz tanúsága szerint ekkor már megszületett az egyes telkeken építendő, de a többi házhoz szervesen kapcsolódó és a tömb szintjén komplex egységet alkotó házak alaprajzi elképzelése is. 8 A kevés megvalósult példához: Körner 2010. 100-102. és 106. p. 9 Dumont 1991. 10 BFL IV.1407.b 535/1908-111. A székesfőváros Mérnöki Hivatalánakjelentése, 1908. július 19.
