Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Műhely
384 Műhely írt 300 négyszögölnél lényegesen kisebb telekre történő felosztására irányult.4 A Lenke téri sarokház tervezése ehhez a telekmérethez igazodott, vagyis az elgondolás már 1907 nyarán is létezett. Első kérelmük viszont még nem ezt tartalmazta. Feltehetően az építési szabályzat tervezett módosítására vártak, hogy a tömböt a környéken előírthoz képest kisebb telkekre oszthassák fel.5 Szándékuk szerint ugyanis a szabályzatnak megfelelő, első körben létrehozott 303 és 441 négyszögöl közötti öt telket ezúttal 70 és 187 négyszögöl közötti méretekben osztották volna tovább, 7 és 14 méter közé eső utcafronti szélességekkel. Az 1908 áprilisában immáron explicitté tett elképzelésük a Lenke téri ház augusztusban módosított tervein is megjelent. Kérelmükre azonban nem kapták meg az engedélyt. Noha a székesfőváros Mérnöki Hivatala mind higiéniai, mind esztétikai szempontból megengedhetőnek ítélte a kérelem szerint gyűrűszerűén, közös udvarral beépítendő tömb kisméretű telkekre történő felosztását, a középítési bizottmány, majd nyomában a tanács 1908. október végén elutasította ezt azon az alapon, hogy a létrejövő telkek túlságosan kicsik lennének, egyik háznak sem lenne saját udvara, a közös udvar rendeltetésének fenntarthatósága pedig megítélésük szerint kétséges. így 1908 végén változatlanul az eredetileg létrehozott öt nagyméretű telekből állt a tömb. Közben azonban a sarokház 1908 végére elkészült, a két szomszéd telken pedig csak 1909 közepén kezdődött meg, és 1910 folyamán fejeződött be az építkezés. A szomszédos munkálatok megkezdéséig a kis telekméretekhez szabott sarokház felépülte nyomán keletkezett lyukak nem voltak észlelhetők, 1909 második felétől viszont annál inkább. A szinte félig beépítetlenül hagyott saroktelek felosztását viszont csak 1910. június 21-én kérvényezték újra, ezúttal már csak erre az egyetlen telekre korlátozva a kis telkek iránti igényüket.6 Az engedélyt ezúttal megkapták, a főváros a módosított építésügyi szabályzat tervezetére hivatkozva a terület új övezeti besorolásával és a környéken kisméretű telkek eseti engedélyezésével zajló parcellázásokkal indokolta megváltoztatott döntését. A saroktelek felosztását 1911. március végén jegyezték be a telekkönyvbe. A felosztás eredményeként a leválasztott két új telekkel a tömb két legkisebb ingatlana jött létre: a 182 négyszögöles sarokingatlan mellett egy 80 és egy 88 négyszögöles telek keletkezett, ily módon a rendhagyó parcellázási koncepció erre a két ingatlanra korlátozódva valósulhatott meg. 4 BFLIV.1407.b 535/1908-III. 5 A kérelemben ez az érv meg is jelent: „tudtunkkal a legközelebb életbe lépő új építésügyi szabályrendelet a telkeknek a jelenlegihez hasonló dimensiolását úgyis megengedi”. (BFL IV.1407.b 535/1908-III. Fischer és Detoma újbóli parcellázási kérvénye, 1908. április 2.) 6 BFL IV.1407.b 4365/1910-111.
