Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Műhely
Műhely NAGY ÁGNES INGATLANFEJLESZTÉS A LAKÁSREFORM-MOZGALOM JEGYÉBEN: EGY LÁGYMÁNYOSI REFORMTÖMB KIÉPÜLÉSE 1910 KÖRÜL Egy telektömb metamorfózisa A mai Kosztolányi Dezső (egykor Lenke) térre néző telektömbök egyike 1907- ben ingatlanfejlesztői tevékenység célpontjává vált. A Lenke út (ma Bocskai út), a Fadrusz utca és az Átlós út (ma Bartók Béla út) által határolt telektömbön a Fischer és Detoma cég vállalkozásában öt év alatt a város korábban kiépült negyedeitől eltérő, a lakásreform-mozgalom lakásépítési elveinek nemzetközi tendenciáit naprakészen követő higiénikus lakóházegyüttes jött létre. A nagyméretű kertesített udvart közrefogó csatlakozóudvaros tömb a kertvárosok mellett a nagyvárosi beépítések megjavításával is kísérletező lakásreformmozgalom eredménye volt. S ugyanezen idő alatt megindult a tömbben a házszövetkezetek szerveződése is, ami 1918-ra a tömb felét érintően a bérházak társasházakkal történő felváltásához vezetett. Ahogy a csatlakozóudvaros beépítés révén létrejövő tömb, úgy a társasházeszme is a lakásreform-mozgalom nemzetközi áramlatában gyökerezett. A Lenke téri háztömb esetében a lakhatási reform elemei koncentráltan jelentkeztek. Sűrűsödésük annál szembeöltőbb, hogy a reformelképzelések mind a beépítési mód, mind a tulajdonviszonyok tekintetében korlátozott eredményeket értek el Budapesten az I. világháborúig. Az egyedinek bizonyuló konstelláció alapját Fischer József építész-vállalkozónak a tömb egészére kidolgozott egységes beépítési koncepciója adta, megvalósulását pedig az ingatlannak a lebonyolított parcellázás ellenére is döntően a Fischer és Detoma cég általi egy kézben tartása, illetve az egyes házak Fischer József általi egységes tervezése biztosította. A fejlesztés mind budapesti, mind nemzetközi viszonylatban rendkívüli volt. Különlegessége abból fakadt, hogy bár a kiépülés a Budapesten uralkodó telekviszonyoknak és az építési szabályozásnak megfelelően telkenként ment végbe, a tömb egészét átfogó koncepcionális egységet mégis sikerült érvényre juttatni. S mindezt egy méretét és tőkeerejét tekintve kis kaliberű magáncég bonyolította le, úgy, hogy a tömbléptékű fejlesztéseknek a magánépítés területén a legkevésbé sem voltak adottak a feltételei. Mindezek alapján az eset a lakásreformer eszmék megvalósulásának kontextusába helyezve mind lezaj-Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. 2021. 381—410. p.
