Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Kemecsi Lajos: Város és bor szabadtéri múzeumi kiállításban 377 A tájegységi épületek berendezései mellett az egyik önálló objektum is közvetlenül kapcsolódik a szőlőt pusztító filoxérához. A szőlőhegyre vezető út mentén álló kőszobor eredeti helyén Gyöngyöstől északkeletre, a folyamatosan művelt Sárhegyen, az abasári bekötőút mellett állt. A szobor a vihar és jégeső elhárításáért könyörgő Szent Donátot ábrázolja. A római katolikusok számára a szobor kultuszhely volt. Az időjárási viszontagságok és szőlőbetegségek elkerülése, megelőzése érdekében itt imádkoztak. A helyi hagyomány szerint, ha „ elvitte a fagy a szőlőt, venyigekévét kötöttek Dónát hátára és meggyújtották” ,13 A szőlőhegyi védőszent az egyéb kártételek mellett a filoxéra pusztítása ellen is védelmet kellett volna, hogy nyújtson. Milyen korszerű megoldások alkalmazásával lehetséges szabadtéri néprajzi múzeumi környezetben a szőlő- és bortermelés jellemzőit, vagy a filoxéra társadalomra gyakorolt hatásának bemutatását megkísérelni? Az élőbeszéd, a közvetlen kapcsolat erejére építve elsőrendűen fontos a kiállítási épületekben dolgozó interpretátorok - teremőrök tudásközvetítésére építeni. Ehhez természetesen elengedhetetlen az érintett frontszemélyzet megfelelő felkészítése. További lehetőség nyílik a tematikus tárlatvezetések indításával. A tájegységi kiállítás enteriőrjeinek célzott szempontok szerinti bemutatása kiválóan alkalmas a filoxéravész tárgyi emlékeinek és hatásmechanizmusainak érzékeltetésére. Kézenfekvő, akár a tematikus tárlatok segédanyagaként is egy célzott írásos tájékoztató anyag kidolgozása. Ezen túl természetesen a több nyelven is megjelenő múzeumi kiállításvezető, illetve részletes tájegységi monográfia is kitér a jelenség bemutatására és értelmezésére.14 Speciális szempontok érvényesítését és egyes jelenségek mélyebb kifejtését is lehetővé teszi egy-egy tematikus időszaki tárlat megvalósítása, amely kimondottan a filoxéra vagy a szőlő- és bortermelés és -kereskedés komplex tematikáját dolgozza fel a múzeumban. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum nemzetközi példákat követve a hagyományos enteriőrökre épülő kiállításait fokozatosan kiegészíti korszerű interaktív elemekkel, melyek között a számítógépes, audiovizuális elemek is szerepet kapnak. így ezek segítségével lehetségessé válik nagy mennyiségű vonatkozó háttérinformáció közvetítése a látogatók felé. További lehetőséget kínál az észak-magyarországi falu tájegység kiállításaihoz történő csatlakozás, hiszen az ott megvalósult állandó kiállítás is épít a régióra jellemző szőlőművelés öszszefüggéseire, illetve a filoxéravész közvetlen hatásai közé sorolható amerikai kivándorlás bemutatására is.15 13 Kemecsi 2009a. 116-117. p. 14 Kemecsi 2010. 178. p. 15 Batári 2009. 8. p.
