Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
366 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében rára ne legyenek.”61 Vitatta a városi tanácsnak azt az indokát, hogy ha a nyári lak a telekhatártól messzebb épülne fel, az gátolná a csapadékvíz természetes levezetését, mivel arra most is egy mesterséges meder szolgál. Véleménye szerint az a tény, hogy a tanács más hasonló esetekben is ezt a távolságot állapította meg, nem szolgáltathat alapot arra, hogy ő kárt szenvedjen. Végül elutasította azt az érvelést is, hogy mivel telke Hamerli területétől nyugatra fekszik, az épület így is, úgy is árnyékot fog vetni a szőlőjére. Tichy a telek határától megállapított 1 méter helyett 2,5 méter távolságra javasolta az új nyári lakot elhelyezni, mely számára a két rossz megoldás közül a kisebbiket jelentette volna. A város közigazgatási bizottsága azonban minden indoklás nélkül helyben hagyta az eredeti tanácsi határozatot. Ugyanígy járt Hanuy Jánosné is, aki Böbéi Ferenc aranyhegyi szőlőjében a régi épületre tervezett emeletráépítést sérelmezte, szintén a szőlőjére vetülő árnyék miatt.62 Ez jól érzékelteti a századfordulón lezajlott változást, aminek eredményeképp az épület fontosabbá vált, mint a szőlőtermés. Kitekintés A 20. században, főleg annak is a második felében egyre gyorsuló ütemben épült be a Mecsekoldal, és nyomult be a város az egykori szőlők területére. A telkeket parcellázták, új utakat nyitottak, kiépítették a közműveket. A város északi irányú terjeszkedésének a legtöbb présház, de a nagyobb nyaralók és villák nagy része is áldozatául esett. A megmaradt épületek sem biztos, hogy jól jártak. Hirschfeld Sámuel villáját nemcsak díszeitől fosztották meg, de az 1990-es években meglehetősen méltatlan szerepbe kerülve diszkóként működött. Szerencsére akadnak pozitív példák is. Alt Jakab rövidárukereskedő szőlőháza63 vagy Piátsek Gyula építőmester nyaralója csak kisebb átépítésen esett keresztül, míg Erreth János bálicsi villája példaértékűen került felújításra.64 Az egykori szépségüket megőrzött épületek nem csak építészettörténeti szempontból értékesek, de korábbi gazdasági-társadalmi jelentőségüknek is emléket állítanak. 61 Uo. 62 MNL BaML lV.1406.b 1379/1899. 63 MNL BaML lV.1406.b 13808/1892. 64 MNL BaML IV. 1406.b 2725/1899. Az építtető meghagyta a régi présházat, és attól távolabb, 1899-ben emeltette új, tornyos, villaszerű épületét, az emeleten hatalmas szobákkal és nagy terasszal. Erreth János ügyvéd, országgyűlési képviselő, később főispán és testvére, Erreth Lajos kórházigazgató 1884-ben 3 kát. hold 527 négyszögöl szőlőt birtokoltak. Bérdi 1977. 121. p.
