Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
PILKHOFFER MÓNIKA PRÉSHÁZBÓL NYARALÓ. A FILOXÉRA HATÁSA A PÉCSI MECSEKOLDAL ÉPÍTÉSZETÉRE Pécs történetében a századfordulóig rendkívül fontos szerepet játszott a szőlőművelés és a borkereskedelem. Ennek köszönhetően a város historizáló építészetének különleges színfoltját alkotják a Mecsek déli lankáin épült présházak és villák. Ebben a tanulmányban ezeknek az épületeknek a számát, gazdaságitársadalmi jelentőségét, funkcióváltását és berendezését tekintem át a századforduló korszakára vonatkozóan. A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában őrzött források feltárásának köszönhetően a legteljesebb képpel az 1888 és 1907 közötti időszakról rendelkezem, de találtam példát a mecseki szőlőkben 1907 után emelt épületekre is.' Szőlőművelés és borkereskedelem Pécs mezőgazdaságán belül a legnagyobb jelentőséggel a szőlő- és gyümölcstermesztés bírt. Ehhez mind a domborzati, mind az éghajlati körülmények ideálisnak bizonyultak. A szőlőművelés a Mecsek déli lejtőin - Alsómakár, Felsőmakár, Alsókismélyvölgy, Csoronika, Aranyhegy, Deindol, Bálics, Szkokó, Frühweisz, Rókus, Kálvária, Tettye, Haviboldogasszony, Gyükés, Rigóder, Kispiricsizma, Nagypiricsizma, Bánom és Aligvárom területén - folyt.2 Az iparkamarai jelentések alapján a szőlőterület nagysága 1876-ban 1 Az építési iratok szisztematikus összegyűjtését az 1867-1884 és 1888-1907 közötti időszakra vonatkozóan végeztem el. Mivel ezt a forrástípust Pécs város tanácsának közigazgatási iratai közül kellett kiválogatni, az összes építkezést tartalmazó excel adatbázis több száz levéltári doboz átnézése eredményeképpen született meg. 1867 és 1884 között azonban egyetlen olyan épület terve sem került elő, amit a szőlőkben építettek volna fel. Az 1885-1887 és 1907-1918 közötti időszakra vonatkozó levéltári forrásoknak a teljességre törekvő feltárása még nem történt meg. 2 Az elnevezésekben egyrészt a területet egykor birtokló családok nevei, vagy itt álló épületek, illetve a domboldal jellegzetességei őrződtek meg. A Makár-hegy a város török alóli felszabadításában érdemeket szerző Makár Jánosról kapta a nevét, akinek itt volt szőlője. A Bálics horvát (bosnyák) eredetű családnév volt, ugyanúgy, mint a Szkokó. Frühweisz János városi főjegyző volt a névadója a róla elnevezett völgynek, aki a 18. század első felében először ültetett itt szőlőt. A Rigódért valószínűleg a szőlőhegy egykori német tulajdonosáról nevezték el. Az Aligvárom név a közelben állt csárdáról, a Rókus, a Kálvária Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. 2021. 347-369. p.
