Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
340 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Pozsonyban 1905-ben és 1907-ben került sor borvásárokra, melyeknél a Pozsonyi Szőlőművelők Egyesülete komoly háttérmunkát fejtett ki. Pozsony éppen kedvező határ menti piaci-kereskedelmi helyzetéből kifolyólag lett a II. országos borvásár házigazdája 1905. február 25-27-én. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete, a Pozsony Megyei Gazdasági Egyesülete és a Pozsonyi Szőlőművelők Egyesülete által szervezett borvásárra, melyet a vármegyeháza dísztermében rendeztek, a hazai vásárlókon, értékesítőkön kívül főleg a német, osztrák és svájci borkereskedőket, vendéglősöket és szállodatulajdonosokat várták (a források azonban végül csak az osztrák és a morva ügyfeleket említették). A vásáron 200 hazai termelő képviseltette magát 473 fajta borral, és eladásra 59 ezer hektoliter bor állt rendelkezésre.41 Két év múlva, az előző sikerekre támaszkodva, 1907. március 23-25-én újabb, országosan a negyedik borvásárra került sor a városban - helyszíne a közkedvelt Bellevue mulató volt. A vásár, mely Pozsony városának részbeni anyagi támogatásával valósult meg, főképpen a Magyarországon raktáron fekvő, kb. 200 ezer hektoliter bor értékesítését kívánta elősegíteni (ebből a vásáron kb. 50 ezret jegyeztek be).42 Kb. 300 termelő, 650 borfajtával képviseltette magát, legfőképpen a Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidékről,43 ezután a Verseci, Fehértemplomi és Tokaji borvidékről neveztek be borokat kb. 45 ezer hektoliter mennyiségben.44 A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete által szervezett borvásárok a hazai termelőknek nyújtottak bemutatkozási fórumot és legfőbb céljuk a hazai értékesítés előmozdítása, illetve a külföldi üzleti lehetőségek kiaknázása volt. Az átgondolt reklámozással népszerűsített borvásárok komoly külföldi érdeklődés mellett zajlottak. 41 Köztelek, 1905. január 11.4. sz. 70. p.; Köztelek, 1905. február 1.10. sz. 186. p.; Köztelek, 1905. március 1.18. sz. 360. p. 42 Köztelek, 1907. február 9. 12. sz. 291. p. 43 A filoxéravész után, a helyi adottságok és hagyományok figyelembevételével jött létre - adminisztratív úton - a Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidék 1893-ban. Öt vármegye alkotta: Pozsony, Nyitra, Moson, Sopron, Vas (kivéve a Ság-hegyet, mely a Somlyói borvidékhez tartozott). A borvidék kiterjedését és a termelt borfajtákat az 1893-as bortörvény alapján, a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium 1893. évi 83.432. számú és a Földművelésügyi Minisztérium 1896. évi 60.900-as számú rendelete állapította meg. Fehérborok: Furmint (Zapfler), Rakszőlő, Ezerjó (Zierfandl), Muskotály Lunel (Weisser), Zöld Silvani, Olasz Rizling, Zöld Veltelini, Piros Veltelini, Rotgipfler, Ruhländi, Mézes Fehér, Piros Tramini. Vörösborok: Nagy Burgundi, Oport, Cabernet, Merlot, Kék Frankos. Magyarországi 1893. 2524. p.; Magyarországi 1896. 324. p.; Drucker-Molnár 1905. 22. p. 44 Borászati Lapok, 1907. március 3. 9. sz. 129. p.; Borászati Lapok, 1907. március 10. 10. sz. 147. p.
